Hőség? Riadó! – A felmelegedés egészségügyi hatásai

A klímaváltozás már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen. Itt van a mindennapokban, a szélsőséges időjárásban, a hőingadozásban, a viharokban, az árvizekben és az aszályokban. Gleccserek olvadnak, miközben országnyi területek sivatagosodnak el. Mindezek pedig csak a klímaváltozás közvetlen, azonnali hatásai. 

A közvetett hatások ezzel szemben elhúzódva, fokozatosan, akár csak évek múlva jelentkeznek: lecsökken a Föld ivóvízkészlete, a hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt pedig átalakul a növény- és állatvilág.

A változás bolygónk egészét érinti, így kihatással van ránk is. Egyre nagyobb gondot okoz, hogy az emberi szervezet nem képes azonnal reagálni a környezet szélsőségeire: hosszabb időre van szüksége, hogy egy megváltozott környezethez, klímához alkalmazkodjon.

A hőmérséklet emelkedése különösen megterhelő a szervezet számára, nem beszélve a hirtelen érkező, hosszú időn át tartó hőingadozásokról. Ezek leginkább a nagyvárosokban jelentenek nagy veszélyt, ahol a tartós hőséget fokozza az ún. hőszigethatás, amely a mesterséges építőanyagokból készült épületek hőelnyelési képességét jelenti.

Érdemes figyelembe venni, hogy a beton, a műkövek nem verik vissza a napsugárzást, hanem éppen ellenkezőleg, elnyelik azt, és felmelegedve újabb hőmennyiséget bocsátanak ki a környezetükbe. Ezért is fordulhat elő például az, hogy tiszta, felhőtlen időben a sötét, aszfaltozott úttest közelében mért levegő hőmérséklete akár 10 °C-kal is magasabb lehet, mint a természetes kövek közelében. Ez utóbbiak – főleg a világos színű mészkövek – ugyanis nem nyelik el, hanem visszaverik a hőt, ennek következtében sosem lesznek melegebbek a levegő hőmérsékleténél. Természetes alapanyagból, fából, világos mészkő felhasználásával készült vagy azzal burkolt épületben élni tehát nemcsak költséghatékonyabb – nem kell hűtésről gondoskodni –, hanem egyúttal egészségesebb is.

Fotó: Shutterstock


Az alábbiakban összegyűjtöttük a klímaváltozás és a hőmérséklet-emelkedés legfőbb egészségügyi kockázatait.

  • A melegebb levegő vagy a hirtelen jött felmelegedés még az egészséges ember szervezetét is megterheli, fáradékonyabbak, ingerültebbek leszünk. A hőingadozásokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere-, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. Magyarországon például – a legújabb kutatások szerint – a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg tartós hőség esetén, Budapesten tapasztalható az egyik legmagasabb érték.
  • A tartós kánikula és a légmozgás hiánya miatt egyre gyakrabban alakul ki szmog, amely a gyakorlatban a levegő magas arányú szennyezettségét jelenti. Ez a légzőszervi betegségekben szenvedőkre nézve fokozottan veszélyes, de egészséges embereknél is kiválthat gyulladásos folyamatokat.
  • Hosszabb és tartósabb tüneteik vannak az allergiában szenvedő betegeknek. Még koncentráltabban jelennek meg a pollenek, a pollenszezon elhúzódik, sőt a klímaváltozás miatt új, allergén növények jelennek meg. Ez nemcsak a betegség intenzitását növeli, hanem több allergiás beteggel is kell számolni.
  • A felmelegedés és a gyakori hőingadozások a fertőző betegségeknek is kedveznek. A kullancsok, szúnyogok az enyhe tél miatt életben maradnak, és még nagyobb számban vannak jelen tavasztól őszig. Növekszik az általuk terjesztett fertőző betegségek száma, akárcsak a rágcsálók által terjesztett, főleg árvíz utáni fertőzések.
  • Végül, de nem utolsósorban a magas UV-sugárzás következtében nő a bőr rosszindulatú betegségeinek száma és gyakorisága. Ezen belül a legsúlyosabb, a melanoma előfordulásának száma emelkedik meredeken, ugyanakkor jelentős növekedés mutatkozik a többi, kevésbé veszélyes bőrrák – pl. basalioma, laphámrák – esetében is.
Fotó: Shutterstock
Vissza a címlapra

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

1
2