Hőség? Riadó! – A felmelegedés egészségügyi hatásai

A klímaváltozás már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen. Itt van a mindennapokban, a szélsőséges időjárásban, a hőingadozásban, a viharokban, az árvizekben és az aszályokban. Gleccserek olvadnak, miközben országnyi területek sivatagosodnak el. Mindezek pedig csak a klímaváltozás közvetlen, azonnali hatásai. 

A közvetett hatások ezzel szemben elhúzódva, fokozatosan, akár csak évek múlva jelentkeznek: lecsökken a Föld ivóvízkészlete, a hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt pedig átalakul a növény- és állatvilág.

A változás bolygónk egészét érinti, így kihatással van ránk is. Egyre nagyobb gondot okoz, hogy az emberi szervezet nem képes azonnal reagálni a környezet szélsőségeire: hosszabb időre van szüksége, hogy egy megváltozott környezethez, klímához alkalmazkodjon.

A hőmérséklet emelkedése különösen megterhelő a szervezet számára, nem beszélve a hirtelen érkező, hosszú időn át tartó hőingadozásokról. Ezek leginkább a nagyvárosokban jelentenek nagy veszélyt, ahol a tartós hőséget fokozza az ún. hőszigethatás, amely a mesterséges építőanyagokból készült épületek hőelnyelési képességét jelenti.

Érdemes figyelembe venni, hogy a beton, a műkövek nem verik vissza a napsugárzást, hanem éppen ellenkezőleg, elnyelik azt, és felmelegedve újabb hőmennyiséget bocsátanak ki a környezetükbe. Ezért is fordulhat elő például az, hogy tiszta, felhőtlen időben a sötét, aszfaltozott úttest közelében mért levegő hőmérséklete akár 10 °C-kal is magasabb lehet, mint a természetes kövek közelében. Ez utóbbiak – főleg a világos színű mészkövek – ugyanis nem nyelik el, hanem visszaverik a hőt, ennek következtében sosem lesznek melegebbek a levegő hőmérsékleténél. Természetes alapanyagból, fából, világos mészkő felhasználásával készült vagy azzal burkolt épületben élni tehát nemcsak költséghatékonyabb – nem kell hűtésről gondoskodni –, hanem egyúttal egészségesebb is.

Fotó: Shutterstock


Az alábbiakban összegyűjtöttük a klímaváltozás és a hőmérséklet-emelkedés legfőbb egészségügyi kockázatait.

  • A melegebb levegő vagy a hirtelen jött felmelegedés még az egészséges ember szervezetét is megterheli, fáradékonyabbak, ingerültebbek leszünk. A hőingadozásokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere-, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. Magyarországon például – a legújabb kutatások szerint – a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg tartós hőség esetén, Budapesten tapasztalható az egyik legmagasabb érték.
  • A tartós kánikula és a légmozgás hiánya miatt egyre gyakrabban alakul ki szmog, amely a gyakorlatban a levegő magas arányú szennyezettségét jelenti. Ez a légzőszervi betegségekben szenvedőkre nézve fokozottan veszélyes, de egészséges embereknél is kiválthat gyulladásos folyamatokat.
  • Hosszabb és tartósabb tüneteik vannak az allergiában szenvedő betegeknek. Még koncentráltabban jelennek meg a pollenek, a pollenszezon elhúzódik, sőt a klímaváltozás miatt új, allergén növények jelennek meg. Ez nemcsak a betegség intenzitását növeli, hanem több allergiás beteggel is kell számolni.
  • A felmelegedés és a gyakori hőingadozások a fertőző betegségeknek is kedveznek. A kullancsok, szúnyogok az enyhe tél miatt életben maradnak, és még nagyobb számban vannak jelen tavasztól őszig. Növekszik az általuk terjesztett fertőző betegségek száma, akárcsak a rágcsálók által terjesztett, főleg árvíz utáni fertőzések.
  • Végül, de nem utolsósorban a magas UV-sugárzás következtében nő a bőr rosszindulatú betegségeinek száma és gyakorisága. Ezen belül a legsúlyosabb, a melanoma előfordulásának száma emelkedik meredeken, ugyanakkor jelentős növekedés mutatkozik a többi, kevésbé veszélyes bőrrák – pl. basalioma, laphámrák – esetében is.
Fotó: Shutterstock
Vissza a címlapra

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

1
2