Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

A fenntarthatóság zálogát a természetes anyagok jelentik, közöttük is a kő foglalja el az egyik legelőkelőbb helyet. S hogy miért? Erre ad választ többek között egy nívós londoni szakmai kiállítás is. 

2020. február 27-én különleges kiállítás nyílt a londoni Building Centre-ben: a The New Stone Age című tárlat a kő fenntarthatóságát, praktikusságát és eredendő szépségét ünnepli, miközben azt a kérdést is körüljárja, hogy miként használható fel ez a természetes építőanyag szerkezeti elemként korunk építészetében.

Részlet a londoni The New Stone Age kiállításról Fotó: Chris Jackson/Building Centre

A kiállítás nem csupán a kőről való diskurzus szélesítésére biztosít remek alkalmat, de azt is bemutatja, hogy az építészek legújabb generációi számára milyen jövőbe mutató megoldásokat jelent ez az építőanyag, illetve hogy hogyan aknázhatjuk ki évezredek kőről való tudását és tapasztalatát, és fordíthatjuk azt a saját előnyünkre a klímaváltozással folytatott harcban.

A neves nemzetközi tervezők munkáit felvonultató kiállítás kurátorai, Amin Taha (Groupwork), Steve Webb (Webb Yates) és Pierre Bidaud (The Stonemasonry Company Ltd) válogatásukkal azt szeretnék megmutatni a közönségnek, hogy a kő nem csupán a legrégibb, de egyben a legmodernebb építőanyag is. 

A fenti ábra is jól mutatja, hogy a kő mint alapanyag reneszánszát éli a 21. században. A grafikon a díszítőkövek világpiaci tendenciájának alakulását ábrázolja. A felívelés szemmel látható: a függőleges tengely a kitermelés éves volumenét mutatja, millió tonnában

A kő történelmi és modern felhasználása mellett a kiállítás egy 30 emeletes kőszerkezettel rendelkező felhőkarcoló elméleti terveit is magában foglalja annak bizonyítékául, hogy ez a természetes építőanyag nem csupán nemes és időtálló, de sokoldalúbb is, mint elsőre gondolnánk.

„A kő szép, erős, és bőséggel áll rendelkezésünkre – nyilatkozta Steve Webb kurátor a Dezeen online magazinnak a kiállításról. –  Azt szeretnénk megmutatni az embereknek, hogy a modern gyártási és tervezési módszerek hogyan szabadíthatják fel az egyik leggazdagabb természeti erőforrásunkban rejlő hatalmas potenciált.” 

A nemzetközileg elismert szakember kitért arra is, hogy míg az acél és a beton előállítása hatalmas mennyiségű többletenergiát igényel, addig a kő ott vár bennünket a természetben, és bányászás után szinte azonnal felhasználható. Ráadásul az átlagos kövek sokkal erősebbek, mint a nagy szilárdságú betonok, és sokkal tartósabbak, mint a legtöbb építőanyag. A faanyagok alkalmazása szintén remek módja lehet a karbonlábnyom csökkentésének, sok beton- és acélelemet pótolhat, ám bizonyos helyzetekben – például a magas- és mélyépítészetben – semmiképp nem praktikus megoldás. A kő azonban ilyenkor is megbízható alternatívát kínál. 

Innovatív, praktikus és klímabarát: a kő a 21. század fenntartható építészetének egyik legfontosabb építőanyaga Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
Vissza a címlapra

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

1
2