Főszerepben: a kőfaragás

Hogy miért volt szükség egy filmforgatáson hozzáértő kőszobrász- és kőfaragó csapatra? Aki olvasta Ken Follett világhírű regényét, annak egyértelmű a válasz. Akinek még nem volt alkalma kézbe venni a könyvet, annak legyen elég annyi, hogy a lebilincselő történet fő szála egy katedrális megépítése körül bonyolódik a 12. századi Angliában. 

A Benedek-rendi szerzetesek Kingsbridge-ben zajló küzdelmes építkezése a háttere azoknak a több száz oldalon keresztül sorjázó izgalmas kalandoknak, kegyetlen csatáknak, politikai és szerelmi összeesküvéseknek és gyilkosságoknak, amelyek által az olvasó számára szinte kézzelfoghatóvá válnak a regénybeli középkori angol falu mindennapjai. Ez a már-már szociografikusan valósághű, ugyanakkor a fantázia csodálatos termékenységét is kiaknázó írói stílus tette a regényt korunk egyik legsikeresebb könyvévé.

Az elsöprő könyvsiker láttán a sorozat producerei sem bíztak semmit a véletlenre, és egy igazán nagy nevekből álló stábbal fogtak hozzá a forgatáshoz. A Sergio Mimica-Gezzan (Battlestar Galactica, Hősök, Szökés, Terminátor sorozatepizódok) rendezte nyolcrészes minisorozat forgatókönyvét a Hitler – A sátán felemelkedése című filmjével Emmy-díjat nyert John Pielmeier írta, és a produkcióban a német Tandem Communications és a kanadai Muse Entertainment mellett a Ridley Scott nevével fémjelzett Scott Free Films is részt vett.

A főbb szerepekben pedig olyan színészeket láthat a közönség, mint Donald Sutherland, Ian McShane, Rufus Sewell, Matthew Macfadyen, Sarah Parish, Hayley Atwell, Eddie Redmayne vagy Gordon Pinsent.

Videó: YouTube/Tandem Productions

De hogy kapcsolódik az előkelő névsorhoz a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.?

A sorozat készítői a Reneszánsz kőfaragó szakembereit kérték fel, hogy legyenek a segítségükre néhány jelenet forgatásában.

A középkori katedrális élethű modelljét a forgatás során több formában is megépítették a filmesek. Ezek persze nem kőből készültek, de nem is ez volt a fontos. Inkább az, hogy az építkezést bemutató jelenetekben hogyan mozognak, vagy hogyan kezelik a szerszámokat azok a munkások, akik a köveket faragják, vagy éppen a falat rakják.

A film készítői ebben is a lehető legélethűbb képi megoldásokkal szerettek volna élni, így esett a választásuk a Reneszánsz kőszobrászaira, akik természetesen és nagy hozzáértéssel mozognak az efféle környezetben.

A katedrális című sorozat sztárjai a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. műhelyeiben készültek fel

Hogy a regény helyszínéül szolgáló Kingsbridge mását mennyire élethűen sikerült visszaadniuk a díszletezőknek, arról a legmeggyőzőbben a regény szerzőjének szavai tanúskodnak. A magyarországi forgatás helyszínére látogató Ken Follett a következőképpen írt élményeiről: „Amióta megírtam a regényt, Kingsbridge csak az én és több millió olvasóm képzeletében létezett. De mára felépült a falu, itt, Magyarországon. Életre keltek a mocskos középkori utcácskák, a kalyibákban emberek laknak, működik a kovácsműhely, a pékség és a gyapjúkereskedés – és persze itt áll a félig kész katedrális is.”

A filmmel kapcsolatban volt egy további feladatuk is a Reneszánsz szakembereinek: a stáb Szénási József kőfaragó igazgatót kérte fel ugyanis arra, hogy a regény katedrálisépítő mestereit alakító színészeknek bemutassa a kőfaragás és a kőszobrászat alapvető fogásait.

Egyik nap megjelent hát Ürömön Rufus Sewell, Eddie Redmayne és Liam Garrigan, azaz a regénybeli Tamás, János és Alfréd, és nekiálltak kőfaragást tanulni. Persze mindezt nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani, amivel tisztában voltak a színészek is, mégis nagyon nyitottan és érdeklődve álltak a munkához.

Tudták, hogy ha tökéletesen akarják megformálni a karaktereket, akkor a mozdulataikat is meg kell tanulniuk, ami nem egyszerű dolog. Ráadásul a korabeli mesterek még mindent kézzel készítettek, a kőfaragás koncentrált szellemi és fizikai munkát igényelt, nem kevés szívóssággal és kitartással ötvözve. Fogták hát a kalapácsot és a vésőt, és megtanulták, hogyan és hol kell fogni az egyiket, hogyan a másikat; mikor, mekkorát és hová kell ütni a kalapáccsal, hogy a kellő eredményt érjék el. 

Liam Garrigannek (Alfréd) és Rufus Sewellnek (Tamás mester) Szénási József magyarázza a kőfaragás titkait
Vissza a címlapra

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

Hogyan születhet újjá Párizs büszkesége, a leégett Notre-Dame?

2019 tavaszán az egész világot megrázta a hír, mely szerint kigyulladt a kereszténység egyik legcsodásabb épülete, a Notre-Dame. Milliók követték figyelemmel, meddig terjed a tűz, megmenekül-e a csodálatos katedrális. Egy évvel a tűzeset után még mindig fájóan érvényes a kérdés: vajon hogyan épülhet újjá egy ilyen páratlan épület egy ekkora katasztrófa után?

Klímaváltozás és hőszigethatás – Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

Hőség? Riadó! – A felmelegedés egészségügyi hatásai

A klímaváltozás már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen. Itt van a mindennapokban, a szélsőséges időjárásban, a hőingadozásban, a viharokban, az árvizekben és az aszályokban. Gleccserek olvadnak, miközben országnyi területek sivatagosodnak el. Mindezek pedig csak a klímaváltozás közvetlen, azonnali hatásai. 

Otthonos ökotippek jövőépítőknek

Az ember – mióta világ a világ – alkot, épít, hogy védelmet találjon a természet nyers és zabolátlan erőivel szemben. Ez a tevékenység alapvetően járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez, azaz hatása messze túlmutat az építészettörténet határain. És korántsem csak azért, mert a civilizációs fejlődés során az otthonosság iránti igény csakhamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, hanem azért, mert amikor a menedék elkezdett otthonná válni, e lassú, évszázadokat átölelő folyamat során az emberi építőtevékenységben mindinkább előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások. 

Reneszánsz történet

Nomen est omen, tartja a mondás. S valóban, ez a történet a messze múltba, a reneszánsz építészet világába nyúlik vissza.