Főszerepben: a kőfaragás

Hogy miért volt szükség egy filmforgatáson hozzáértő kőszobrász- és kőfaragó csapatra? Aki olvasta Ken Follett világhírű regényét, annak egyértelmű a válasz. Akinek még nem volt alkalma kézbe venni a könyvet, annak legyen elég annyi, hogy a lebilincselő történet fő szála egy katedrális megépítése körül bonyolódik a 12. századi Angliában. 

A Benedek-rendi szerzetesek Kingsbridge-ben zajló küzdelmes építkezése a háttere azoknak a több száz oldalon keresztül sorjázó izgalmas kalandoknak, kegyetlen csatáknak, politikai és szerelmi összeesküvéseknek és gyilkosságoknak, amelyek által az olvasó számára szinte kézzelfoghatóvá válnak a regénybeli középkori angol falu mindennapjai. Ez a már-már szociografikusan valósághű, ugyanakkor a fantázia csodálatos termékenységét is kiaknázó írói stílus tette a regényt korunk egyik legsikeresebb könyvévé.

Az elsöprő könyvsiker láttán a sorozat producerei sem bíztak semmit a véletlenre, és egy igazán nagy nevekből álló stábbal fogtak hozzá a forgatáshoz. A Sergio Mimica-Gezzan (Battlestar Galactica, Hősök, Szökés, Terminátor sorozatepizódok) rendezte nyolcrészes minisorozat forgatókönyvét a Hitler – A sátán felemelkedése című filmjével Emmy-díjat nyert John Pielmeier írta, és a produkcióban a német Tandem Communications és a kanadai Muse Entertainment mellett a Ridley Scott nevével fémjelzett Scott Free Films is részt vett.

A főbb szerepekben pedig olyan színészeket láthat a közönség, mint Donald Sutherland, Ian McShane, Rufus Sewell, Matthew Macfadyen, Sarah Parish, Hayley Atwell, Eddie Redmayne vagy Gordon Pinsent.

Videó: YouTube/Tandem Productions

De hogy kapcsolódik az előkelő névsorhoz a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.?

A sorozat készítői a Reneszánsz kőfaragó szakembereit kérték fel, hogy legyenek a segítségükre néhány jelenet forgatásában.

A középkori katedrális élethű modelljét a forgatás során több formában is megépítették a filmesek. Ezek persze nem kőből készültek, de nem is ez volt a fontos. Inkább az, hogy az építkezést bemutató jelenetekben hogyan mozognak, vagy hogyan kezelik a szerszámokat azok a munkások, akik a köveket faragják, vagy éppen a falat rakják.

A film készítői ebben is a lehető legélethűbb képi megoldásokkal szerettek volna élni, így esett a választásuk a Reneszánsz kőszobrászaira, akik természetesen és nagy hozzáértéssel mozognak az efféle környezetben.

A katedrális című sorozat sztárjai a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. műhelyeiben készültek fel

Hogy a regény helyszínéül szolgáló Kingsbridge mását mennyire élethűen sikerült visszaadniuk a díszletezőknek, arról a legmeggyőzőbben a regény szerzőjének szavai tanúskodnak. A magyarországi forgatás helyszínére látogató Ken Follett a következőképpen írt élményeiről: „Amióta megírtam a regényt, Kingsbridge csak az én és több millió olvasóm képzeletében létezett. De mára felépült a falu, itt, Magyarországon. Életre keltek a mocskos középkori utcácskák, a kalyibákban emberek laknak, működik a kovácsműhely, a pékség és a gyapjúkereskedés – és persze itt áll a félig kész katedrális is.”

A filmmel kapcsolatban volt egy további feladatuk is a Reneszánsz szakembereinek: a stáb Szénási József kőfaragó igazgatót kérte fel ugyanis arra, hogy a regény katedrálisépítő mestereit alakító színészeknek bemutassa a kőfaragás és a kőszobrászat alapvető fogásait.

Egyik nap megjelent hát Ürömön Rufus Sewell, Eddie Redmayne és Liam Garrigan, azaz a regénybeli Tamás, János és Alfréd, és nekiálltak kőfaragást tanulni. Persze mindezt nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani, amivel tisztában voltak a színészek is, mégis nagyon nyitottan és érdeklődve álltak a munkához.

Tudták, hogy ha tökéletesen akarják megformálni a karaktereket, akkor a mozdulataikat is meg kell tanulniuk, ami nem egyszerű dolog. Ráadásul a korabeli mesterek még mindent kézzel készítettek, a kőfaragás koncentrált szellemi és fizikai munkát igényelt, nem kevés szívóssággal és kitartással ötvözve. Fogták hát a kalapácsot és a vésőt, és megtanulták, hogyan és hol kell fogni az egyiket, hogyan a másikat; mikor, mekkorát és hová kell ütni a kalapáccsal, hogy a kellő eredményt érjék el. 

Liam Garrigannek (Alfréd) és Rufus Sewellnek (Tamás mester) Szénási József magyarázza a kőfaragás titkait
Vissza a címlapra

Süttői mészkőből születnek újjá a Budavári Palota szobrászdíszei

A Lovarda, a Főőrség és a Stöckl lépcső csodálatos épületei után a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciójában is fontos szerep jutott a süttői mészkőnek. A különleges munkáról, amelynek előkészületei már 2020 januárjában elkezdődtek, Tarsoly Csaba, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársa árult el kulisszatitkokat. 

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

1
2