Klímaváltozás és hőszigethatás – Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

A Föld 7,4 milliárdos lakosságának több mint fele városokban él. Megdöbbentő az adat, egyrészt mert jelenleg a szárazföldek felszínének mindössze 3%-át teszik ki a városok, másrészt mert alig több mint száz évvel ezelőtt ez az arány még csupán 15% volt. Elsőre azt gondolnánk, hogy a változást csak a fejlett országokban zajló folyamatok idézték elő, pedig a Világbank becslése szerint az urbanizáció üteme az alacsony és közepes fejlettségi szintű országokban négyszer olyan gyors, mint a gazdaságilag élen járó államokban.

Az urbanizáció környezetterhelő hatása mindenki számára ismert. A környezeti károk csökkentése érdekében a fejlett országok tudatos településfejlesztési stratégiát dolgoznak ki, a városvezetők komoly hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági programokat hirdetnek meg, de maga a folyamat megállíthatatlan.

A városok népessége folyamatosan növekszik, az agglomeráció egyre nagyobb területeket kebelez be, aminek következtében csökkennek a mezőgazdasági területek a városok körül, erdők, mezők tűnnek el, helyettük utak, lakó- és ipartelepek épülnek.

Fotó: Shutterstock

Minden újabb és újabb négyzetméternyi zöld terület beépítése terheli a környezetet. A növények, fák tisztítják a levegőt, pozitív hatással vannak a környezetre, de nemcsak a közvetlen hiányuk okoz problémát, hanem a zöld területek beépítése is: talán kevesen tudják, hogy az épített környezet milyen komoly negatív befolyással bír településeink klímájára, hőmérsékletére, így növény- és állatvilágára is.

Köztudott, hogy a városokban sokkal melegebb van, mint a kevésbé sűrűn lakott településeken vagy éppen a természetben, ezt az ún. hőszigethatás okozza.

A mesterséges építőanyagok hővisszaverő képessége alacsony, elnyelik a nap által sugárzott hőt, majd azt visszabocsátják a környezetbe – ezáltal további hőmérséklet-emelkedést okozva.

A legszemléletesebb példa erre a panel épület, amely a nyári kánikulában beszívja a meleget, tartja, majd még napok múlva is ontja magából. De gondoljunk csak a műkővel lerakott járdára, amely hőségben annyira felmelegszik, hogy akár égési sérüléseket is okozhat, ha mezítláb rálépünk.

Több nagy kutatóintézet is vizsgálja a hőszigeteffektust, valamint annak rövid és hosszú távú következményeit a különböző méretű és népességű városokban. A Tennessee Egyetem egy tanulmánya szerint a hőszigetek hatása különösen akkor aggasztó, amikor egyébként is meleg a levegő, nincs felhő és nem fúj a szél, a nap sugarai pedig derékszöghöz közeli helyzetben érik a felszínt. Ez pedig napjainkban – a klímaváltozás hatására – egyre gyakoribb jelenség.

Fotó: Shutterstock

Hogy mi a megoldás?

Minél több természetes anyag a városokban. A zöld, erdős, fás területek nemcsak a szén-dioxid elnyelésére képesek, hanem nem képeznek hőszigetet, így minden zöld terület gyakorlatilag hűsíti a nagyvárosokat. A másik lehetőség a természetes építőanyagok használata. A természetes, világos mészkövek magas napsugár-visszaverődési tulajdonsággal rendelkeznek, így ezek hőmérséklete a legmelegebb napsütésben sem emelkedik a levegő hőmérséklete fölé.

A fehér mészkő felhasználásával (ilyen például a magyar süttői mészkő is) készült épületek, burkolatok nem – vagy csak minimálisan – igényelnek hűtést, így az épületek belső hőmérsékletének biztosítása sem jelent többlet-energiafelhasználást.

Nem véletlen, hogy a mediterrán vagy éppen trópusi vízpartokon épült sétányok, lakóházak és üdülők szinte kizárólag világos mészkő felhasználásával készülnek.

Fotó: Shutterstock
Vissza a címlapra

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

1
2