élet
Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.
A Föld 7,4 milliárdos lakosságának több mint fele városokban él. Megdöbbentő az adat, egyrészt mert jelenleg a szárazföldek felszínének mindössze 3%-át teszik ki a városok, másrészt mert alig több mint száz évvel ezelőtt ez az arány még csupán 15% volt. Elsőre azt gondolnánk, hogy a változást csak a fejlett országokban zajló folyamatok idézték elő, pedig a Világbank becslése szerint az urbanizáció üteme az alacsony és közepes fejlettségi szintű országokban négyszer olyan gyors, mint a gazdaságilag élen járó államokban.
Az urbanizáció környezetterhelő hatása mindenki számára ismert. A környezeti károk csökkentése érdekében a fejlett országok tudatos településfejlesztési stratégiát dolgoznak ki, a városvezetők komoly hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági programokat hirdetnek meg, de maga a folyamat megállíthatatlan.
Minden újabb és újabb négyzetméternyi zöld terület beépítése terheli a környezetet. A növények, fák tisztítják a levegőt, pozitív hatással vannak a környezetre, de nemcsak a közvetlen hiányuk okoz problémát, hanem a zöld területek beépítése is: talán kevesen tudják, hogy az épített környezet milyen komoly negatív befolyással bír településeink klímájára, hőmérsékletére, így növény- és állatvilágára is.
Köztudott, hogy a városokban sokkal melegebb van, mint a kevésbé sűrűn lakott településeken vagy éppen a természetben, ezt az ún. hőszigethatás okozza.
A legszemléletesebb példa erre a panel épület, amely a nyári kánikulában beszívja a meleget, tartja, majd még napok múlva is ontja magából. De gondoljunk csak a műkővel lerakott járdára, amely hőségben annyira felmelegszik, hogy akár égési sérüléseket is okozhat, ha mezítláb rálépünk.
Több nagy kutatóintézet is vizsgálja a hőszigeteffektust, valamint annak rövid és hosszú távú következményeit a különböző méretű és népességű városokban. A Tennessee Egyetem egy tanulmánya szerint a hőszigetek hatása különösen akkor aggasztó, amikor egyébként is meleg a levegő, nincs felhő és nem fúj a szél, a nap sugarai pedig derékszöghöz közeli helyzetben érik a felszínt. Ez pedig napjainkban – a klímaváltozás hatására – egyre gyakoribb jelenség.
Minél több természetes anyag a városokban. A zöld, erdős, fás területek nemcsak a szén-dioxid elnyelésére képesek, hanem nem képeznek hőszigetet, így minden zöld terület gyakorlatilag hűsíti a nagyvárosokat. A másik lehetőség a természetes építőanyagok használata. A természetes, világos mészkövek magas napsugár-visszaverődési tulajdonsággal rendelkeznek, így ezek hőmérséklete a legmelegebb napsütésben sem emelkedik a levegő hőmérséklete fölé.
A fehér mészkő felhasználásával (ilyen például a magyar süttői mészkő is) készült épületek, burkolatok nem – vagy csak minimálisan – igényelnek hűtést, így az épületek belső hőmérsékletének biztosítása sem jelent többlet-energiafelhasználást.
2020. januárban kezdődtek meg a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően a Budavári Palota déli összekötő szárnyának felújítási munkálatai, amelyek során nem csupán a belső terek születnek újjá, hanem a palotaépület homlokzata is. Hatalmas megtiszteltetés, hogy ebben a különleges rekonstrukcióban fontos szerep jut a süttői mészkőnek.
Az otthonunk a legértékesebb tulajdonunk, életünk középpontja, ahová visszavonulhatunk, ahol kikapcsolódhatunk. Így sok bosszúságot okoz, ha nem megfelelő minőségű anyagokat választunk az építkezés vagy a felújítás során. A kültéri burkolatok megválasztásánál például fontos, hogy fagy- és sóállót válasszunk, mert ezzel a fölösleges pénzkidobás mellett számos más bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat.
Nem csupán a klímavédőket, de számos olyan tervezőt is foglalkoztat a tengerek, óceánok szennyezettségének kérdése, akik hisznek abban, hogy a jövő építészete a fenntarthatóság építészete. Ezt tartotta szem előtt Lenka Petrakova szlovák dizájner is csodás, 8. kontinens elnevezésű projektje megalkotásakor, amellyel elnyerte a Jacques Rougerie Alapítvány pályázatának a tenger építészetéért és innovációjáért járó nagydíjat.
Ösztönös tehetség, egyedi és művészi formatervek. Tom Dixon hisz abban, hogy egy tervezőnek történetmesélőnek is kell lennie, történeteihez pedig előszeretettel használja a követ mint alapanyagot. Új boltjába online is besétálhatunk, hogy megnézzük, mit mesél nekünk...
Izgalmas online előadásokat tekinthetünk meg február 24-én ingyenesen a karbonmentes építkezés jelenéről és jövőjéről.
Olyan népszerű hírességek hívják fel a figyelmet arra, hogy jövőnk kulcsa az élet minden területére kiterjedő fenntarthatóság, mint Jennifer Lopez, Lady Gaga, Michael B. Jordan, Robert De Niro vagy éppen Venus Williams.
Izgalmas, egyedi építőipari alapanyag a mészkő, felhasználásának szinte csak a fantázia szab határt. Olyan környezetbarát, különösen alacsony karbonlábnyommal rendelkező anyag, amelyből egyaránt készíthető kültéri homlokzatburkolat, beltéri falburkolat, de akár faragott épületdísz is.
Bizonyított, hogy a süttői mészkövet már a rómaiak is jól ismerték, sőt mi több, fel is használták utak, épületek építéséhez. Miben rejlik ennek az alapanyagnak a titka? Mitől olyan egyedi és különleges? Miért lehet a fenntartható jövő egyik legfontosabb építőanyaga? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a TV2 magazinműsora, Az Építkezők.
Mi teszi a mészkőt, az egyik legrégibb természetes alapanyagot 21. századi modern építőanyaggá? Hogyan lehet egyszerre értékőrző és trendi? Az Építkezők műsora arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mészkő mai felhasználásában.
Különleges házak állnak Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Mechwart liget sarkán, amelyek alapvetően határozzák meg a tér hangulatát. Homlokzataikhoz a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. jogelődjének süttői bányáiból szállítottak követ 1960-ban, a süttői mészkő pedig még 60 év után is védi és díszíti a lakóházakat. Bárki, aki ma arra sétál, a saját szemével is jól láthatja, hogy úgy az épületek, mint az azokhoz felhasznált építőanyagok is kiállták az idő próbáját.
