Otthonos ökotippek jövőépítőknek

Az ember – mióta világ a világ – alkot, épít, hogy védelmet találjon a természet nyers és zabolátlan erőivel szemben. Ez a tevékenység alapvetően járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez, azaz hatása messze túlmutat az építészettörténet határain. És korántsem csak azért, mert a civilizációs fejlődés során az otthonosság iránti igény csakhamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, hanem azért, mert amikor a menedék elkezdett otthonná válni, e lassú, évszázadokat átölelő folyamat során az emberi építőtevékenységben mindinkább előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások. 

Csakhogy úgy fest, mára a világot sikerült olyannyira átalakítanunk magunk körül, hogy a Nobel-díjas Gábor Dénes híres 20. századi bon mot-jára – miszerint „eddig az ember magával a természettel küzdött; mostantól a saját természetével kell megküzdenie” – jó okkal tekinthetünk úgy, mint korunk első számú kategorikus imperatívuszára.

Vissza a természetbe?

A különböző korok építészeti iskoláinak és stílusirányzatainak jelentős része a természeti környezettel való harmónia fenntartását vagy megteremtését valamilyen formában mindig is igyekezett előtérbe helyezni. Napjaink kérdése sem az, hogy ez miként valósítható meg, hiszen ma már bárki számára megannyi követhető, adaptálható és inspiráló példa áll rendelkezésre. Korunk valódi építészeti kérdését a környezeti fenntarthatóság jelenti.

Józan ésszel könnyen belátható, hogy aligha akad olyan háztartás, amelynek ne lehetne vagy ne lenne érdemes csökkenteni ökológiai lábnyomát. A jó hír az, hogy ez lehetséges. Mi több, szükségszerű is...

Fotó: Shutterstock

Miért érdemes fenntartható módon gondolkodni?

Elsősorban azért, mert ha nem tesszük, egész egyszerűen elfogy a jövőnk. Pontosabban az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és környezetkárosítás következtében elfogy jövőnkből mindaz az otthonosság, amit az általunk eddig ismert világból szívesen látnánk viszont a saját és a gyermekeink holnapjában és holnaputánjában.

A figyelmeztető jelek sokasodnak. Nemcsak a globális felmelegedés mind szélsőségesebb időjárása int minket nap mint nap alaposabb megfontolásra, hanem az a tény is, hogy évről évre korábban köszönt ránk a túlfogyasztás napja. Az a nap, amelytől fogva már bolygónk megújulóképességén túllépve fogyasztjuk a természet javait.

Ha nem akarunk beletörődni ebbe, érdemes áttekinteni, hogy napjaink klímabarát építészeti trendjei milyen megoldásokat kínálnak számunkra személyes élettereink ökolábnyomának csökkentésére.

Passzív, aktív és autonóm

Korunk fontos építészeti törekvése az épületek energiahatékonyságának növelése. Ebbe a sorba illeszkednek a passzív házak is, melyek működtetéséhez csak annyi külső energiára van szükség, amennyi a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges. A passzív házak szellőztetéséről nem a nyílászárók gondoskodnak: ez a hőcserés szellőztetőberendezés feladata. A házban így is szobánként szabályozható hőmérséklet biztosítható. A földben vezetett csöveknek hála, a beltérbe érkező friss levegő a talajhőt is hasznosítja: télen előmelegítve, nyáron lehűtve azt.

Az aktív házak nemcsak a működtetésükhöz szükséges energia megtermelésére képesek, hanem akár többletenergia előállítására is. Amikor energiatermelő rendszerei (napelemei, szélturbinája) energiafölösleggel rendelkeznek, akkor energiát táplálnak a villamos rendszerbe. Természetesen, amikor a ház rendszerei nem termelnek elegendő energiát, akkor a központi hálózatból pótolják a hiányzó mennyiséget, ugyanakkor az aktív házak éves szinten nem energiafogyasztónak, hanem energia-előállítónak minősülnek.

Függetlenség és önellátás – ez a két legfontosabb kulcsszó az autonóm épületek esetében. Ez természetesen nem korlátozódik pusztán az energiafüggetlenségre, hanem valódi önellátást jelent például a vízellátásban és vízkezelésben is. Természetesen az autonóm házak esetében sem tilos a hagyományos közművek (víz, gáz, villany, csatorna) bekötése, de az ilyen épületek képesek ezek nélkül, azaz gyakorlatilag nulla rezsivel működni. 

Fotó: Shutterstock

A természetes építőanyagok reneszánsza

Közismert tény, hogy az építőipar ökológiai lábnyoma meglehetősen nagy. Ráadásul az ipari módon előállított építőanyagok többsége (beton, kerámia stb.) egy bontás során veszélyes hulladékká válik, azaz életciklusa lejártával is terhelést jelent természeti környezetünkre. A természetes építőanyagok azonban sohasem válnak természetidegenné.

A kő mint építő- és burkolóanyag például számos olyan előnnyel rendelkezik, amelyet nem is gondolnánk róla, ráadásul kül- és beltérben egyaránt változatosan használható. A kő mellett a fa, a vályog, a nád, a szalma is a legősibb természetes építőanyagok közé tartozik, melyek korszerű felhasználására ma is számos lehetőség és megoldás kínálkozik.

Építkezés során érdemes mérlegelni ezek előnyeit, és ahol lehet, alkalmazni is őket, lévén a trendek a természetesség irányába mutatnak. Ki gondolná például, hogy a klímabarát természetes
építőanyagok piacain szédítő bővülés figyelhető meg szerte a világon? Pedig így van. A mészkő termékek piaca például minden tíz évben csaknem megduplázódik az 1990-es évek óta, ami egyértelmű jelzés arról, milyen irányba is mozognak a múló divathullámokon túlmutató piaci trendek.

Süttői Reneszánsz Travertin mészkőből készült erdei villa – összhangban a természettel Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

Hogyan segít a mészkő az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozásában?

Napjaink legújabb kihívását a globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszontagságok jelentik. A klímaváltozás elleni fellépés mindinkább legszemélyesebb közügyeink egyikévé válik. A kő ebben is segítségünkre van. Nemcsak azért, mert a természetes kövek felhasználása jár a legkisebb ökológiai lábnyommal, hanem azért is, mert a világos mészkövek például rendkívül előnyös hőtani tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Az ebből készült burkolatok ugyanis a forró nyári napsütésben sem akkumulálják a hőt, hanem visszaverik a hőterhelés jelentős részét. Tanulságos, hogy míg a világos mészkővel burkolt felületek gyakorlatilag mindig a levegőével azonos hőmérsékleten maradnak – legyen szó fal, tér- vagy teraszburkolatról –, addig egy 40 Celsius-fok közeli nyári kánikula esetén a kerámia vagy a beton térkőből készült burkolatok több mint 55, a sötét faburkolatok pedig (az aszfalthoz hasonlóan) akár 65 fokosra is felhevülhetnek.

A balatonfüredi sétány burkolatául szolgáló Reneszánsz Travertin mészkő – színének és egyedülálló anyagszerkezetének köszönhetően – még a legextrémebb nyári napsütésben sem szívja magába a hőt, így akár rekkenő kánikulában is kellemes hőérzetet biztosít Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

Otthon a jövőben

Ma már számos lehetőség kínálkozik arra, hogy lakhatásunk ökológiai lábnyomát csökkentsük. Az ehhez szükséges technológiák (hőszigetelő rendszerek, megújulóenergia-termelést biztosító berendezések, klímabarát épületgépészeti megoldások, korszerű és természetes építőanyagok) mind-mind rendelkezésre állnak ahhoz, hogy azokból ki-ki a maga kedve szerint alakítsa ki azt a mixet, amelyben a lehető legökokomfortosabban tudja elképzelni az életét.

Minden jövőépítőnek ezért is érdemes körültekintően tájékozódnia, hiszen ma már szinte minden adott ahhoz, hogy klíma- és környezetbarát módon tudjunk élni anélkül, hogy évszázadokat lépnénk vissza az időben.

Vissza a címlapra

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

1
2