élet
Az ember – mióta világ a világ – alkot, épít, hogy védelmet találjon a természet nyers és zabolátlan erőivel szemben. Ez a tevékenység alapvetően járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez, azaz hatása messze túlmutat az építészettörténet határain. És korántsem csak azért, mert a civilizációs fejlődés során az otthonosság iránti igény csakhamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, hanem azért, mert amikor a menedék elkezdett otthonná válni, e lassú, évszázadokat átölelő folyamat során az emberi építőtevékenységben mindinkább előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások.
Csakhogy úgy fest, mára a világot sikerült olyannyira átalakítanunk magunk körül, hogy a Nobel-díjas Gábor Dénes híres 20. századi bon mot-jára – miszerint „eddig az ember magával a természettel küzdött; mostantól a saját természetével kell megküzdenie” – jó okkal tekinthetünk úgy, mint korunk első számú kategorikus imperatívuszára.
Józan ésszel könnyen belátható, hogy aligha akad olyan háztartás, amelynek ne lehetne vagy ne lenne érdemes csökkenteni ökológiai lábnyomát. A jó hír az, hogy ez lehetséges. Mi több, szükségszerű is...
Elsősorban azért, mert ha nem tesszük, egész egyszerűen elfogy a jövőnk. Pontosabban az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és környezetkárosítás következtében elfogy jövőnkből mindaz az otthonosság, amit az általunk eddig ismert világból szívesen látnánk viszont a saját és a gyermekeink holnapjában és holnaputánjában.
A figyelmeztető jelek sokasodnak. Nemcsak a globális felmelegedés mind szélsőségesebb időjárása int minket nap mint nap alaposabb megfontolásra, hanem az a tény is, hogy évről évre korábban köszönt ránk a túlfogyasztás napja. Az a nap, amelytől fogva már bolygónk megújulóképességén túllépve fogyasztjuk a természet javait.
Ha nem akarunk beletörődni ebbe, érdemes áttekinteni, hogy napjaink klímabarát építészeti trendjei milyen megoldásokat kínálnak számunkra személyes élettereink ökolábnyomának csökkentésére.
Korunk fontos építészeti törekvése az épületek energiahatékonyságának növelése. Ebbe a sorba illeszkednek a passzív házak is, melyek működtetéséhez csak annyi külső energiára van szükség, amennyi a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges. A passzív házak szellőztetéséről nem a nyílászárók gondoskodnak: ez a hőcserés szellőztetőberendezés feladata. A házban így is szobánként szabályozható hőmérséklet biztosítható. A földben vezetett csöveknek hála, a beltérbe érkező friss levegő a talajhőt is hasznosítja: télen előmelegítve, nyáron lehűtve azt.
Az aktív házak nemcsak a működtetésükhöz szükséges energia megtermelésére képesek, hanem akár többletenergia előállítására is. Amikor energiatermelő rendszerei (napelemei, szélturbinája) energiafölösleggel rendelkeznek, akkor energiát táplálnak a villamos rendszerbe. Természetesen, amikor a ház rendszerei nem termelnek elegendő energiát, akkor a központi hálózatból pótolják a hiányzó mennyiséget, ugyanakkor az aktív házak éves szinten nem energiafogyasztónak, hanem energia-előállítónak minősülnek.
Függetlenség és önellátás – ez a két legfontosabb kulcsszó az autonóm épületek esetében. Ez természetesen nem korlátozódik pusztán az energiafüggetlenségre, hanem valódi önellátást jelent például a vízellátásban és vízkezelésben is. Természetesen az autonóm házak esetében sem tilos a hagyományos közművek (víz, gáz, villany, csatorna) bekötése, de az ilyen épületek képesek ezek nélkül, azaz gyakorlatilag nulla rezsivel működni.
Közismert tény, hogy az építőipar ökológiai lábnyoma meglehetősen nagy. Ráadásul az ipari módon előállított építőanyagok többsége (beton, kerámia stb.) egy bontás során veszélyes hulladékká válik, azaz életciklusa lejártával is terhelést jelent természeti környezetünkre. A természetes építőanyagok azonban sohasem válnak természetidegenné.
A kő mint építő- és burkolóanyag például számos olyan előnnyel rendelkezik, amelyet nem is gondolnánk róla, ráadásul kül- és beltérben egyaránt változatosan használható. A kő mellett a fa, a vályog, a nád, a szalma is a legősibb természetes építőanyagok közé tartozik, melyek korszerű felhasználására ma is számos lehetőség és megoldás kínálkozik.
Építkezés során érdemes mérlegelni ezek előnyeit, és ahol lehet, alkalmazni is őket, lévén a trendek a természetesség irányába mutatnak. Ki gondolná például, hogy a klímabarát természetes
építőanyagok piacain szédítő bővülés figyelhető meg szerte a világon? Pedig így van. A mészkő termékek piaca például minden tíz évben csaknem megduplázódik az 1990-es évek óta, ami egyértelmű jelzés arról, milyen irányba is mozognak a múló divathullámokon túlmutató piaci trendek.
Napjaink legújabb kihívását a globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszontagságok jelentik. A klímaváltozás elleni fellépés mindinkább legszemélyesebb közügyeink egyikévé válik. A kő ebben is segítségünkre van. Nemcsak azért, mert a természetes kövek felhasználása jár a legkisebb ökológiai lábnyommal, hanem azért is, mert a világos mészkövek például rendkívül előnyös hőtani tulajdonságokkal is rendelkeznek.
Az ebből készült burkolatok ugyanis a forró nyári napsütésben sem akkumulálják a hőt, hanem visszaverik a hőterhelés jelentős részét. Tanulságos, hogy míg a világos mészkővel burkolt felületek gyakorlatilag mindig a levegőével azonos hőmérsékleten maradnak – legyen szó fal, tér- vagy teraszburkolatról –, addig egy 40 Celsius-fok közeli nyári kánikula esetén a kerámia vagy a beton térkőből készült burkolatok több mint 55, a sötét faburkolatok pedig (az aszfalthoz hasonlóan) akár 65 fokosra is felhevülhetnek.
Ma már számos lehetőség kínálkozik arra, hogy lakhatásunk ökológiai lábnyomát csökkentsük. Az ehhez szükséges technológiák (hőszigetelő rendszerek, megújulóenergia-termelést biztosító berendezések, klímabarát épületgépészeti megoldások, korszerű és természetes építőanyagok) mind-mind rendelkezésre állnak ahhoz, hogy azokból ki-ki a maga kedve szerint alakítsa ki azt a mixet, amelyben a lehető legökokomfortosabban tudja elképzelni az életét.
Minden jövőépítőnek ezért is érdemes körültekintően tájékozódnia, hiszen ma már szinte minden adott ahhoz, hogy klíma- és környezetbarát módon tudjunk élni anélkül, hogy évszázadokat lépnénk vissza az időben.
Különleges projektet valósít meg a fenntartható építészeti megoldásokat preferáló Vornado Reality Trust amerikai ingatlanbefektetési alap New Yorkban. A fejlesztésnek ezúttal magyar vonatkozása is van.
A kőben rejlő természetes szépség kiket ihletne meg jobban, mint a finom részletekre oly érzékeny és fogékony nőket? Nem csoda hát, hogy a természetes kövek iparágának minden fontos pozíciójában képviseltetik magukat, tervezőasztaloktól a bányán át a projektmenedzsmentig. Rájuk, a kőiparban dolgozó nőkre fókuszál a Women in Stone, a Natural Stone Institute tagszervezete – amely, legnagyobb örömünkre, immár tagjai között tudhatja Szöllőssy Barbarát, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezető tervezőjét is.
Az elmúlt években egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés mutatkozik a világszínvonalú süttői mészkő iránt. 2022 januárjában például a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a Natural Stone Institute tagjává válhatott. Az elismert nemzetközi szervezet egy olyan szakmai szövetség, amely a természetes kővel foglalkozó iparág minden területét képviseli. A világ több mint 50 országában jelen van, tagjai a kőipar meghatározó cégei közül kerülnek ki, számuk meghaladja a kétezret.
Új márkanéven értékesíti a kiváló tulajdonságokkal bíró süttői mészkövet a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. az Amerikai Egyesült Államokban: február 1. és 3. között Pannon Stone néven vett részt a vállalat az iparág egyik legfontosabb szakmai találkozóján, a 2022-es TISE nemzetközi köves kiállításon.
A városi zöld felületek nem csupán a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában játszanak fontos szerepet, hanem gazdasági értelemben mérhető értékekkel is bírnak: hűsítik a betondzsungelt, segítik a villámárvizek megelőzését, javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt és még a városi élővilágnak is életteret nyújtanak – derül ki Lehoczky Annamária, a masfelfok.hu szerzőjének cikkéből.
Október 16-án megtartotta első nyílt napját a Reneszánsz Kőfaragó Zrt., a süttői és az ürömi telephelyre is több száz érdeklődő érkezett. Amellett, hogy a látogatók akciós áron válogathattak a készleten lévő süttői mészkő termékek, bel- és kültéri mészkő burkolólapok, kőcsempék, kőpárkányok, fedkövek, kerti tipegők és szegélyek közül, a Reneszánsz Kőkert antik köveit is megvásárolhatták.
Izgalmas pályázatot hirdetett meg 2021-ben a Magyar Tájépítészek Szövetsége: a Tájépítészeti Nívódíjra 2016–2020 között átadott tájépítészeti alkotások nevezését várták, amelyeket szakmai zsűri véleményez. A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. – a fenntartható építészet elkötelezettjeként – büszke arra, hogy támogatóként erősítheti ezt a jövőbe mutató kezdeményezést.
A világ egyik legnemesebb, legértékesebb mészkőkincsét rejtő süttői bánya egészen különleges esemény helyszíne volt 2021 nyarán.
Az élhető jövő egyik záloga a fenntartható építészet. Nem véletlen hát, hogy a World Green Building Council kezdeményezésével útjára indított Nemzetközi Zöld Építés Hete rendezvénysorozat fókuszában is a fenntartható épített környezet áll idén: szeptember 20–24. között a hazai közönség is számos izgalmas programon vehet részt a témában.
Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja, a Nekem a Balaton az elmúlt évek egyik legnagyobb meglepetése. Olyan izgalmas közösségi teret hoztak létre Balatonakarattyán, ahol ugyanúgy megtalálja a számítását, aki kiváló minőségű kistermelői termékekre vágyik, mint aki egy jót szeretne ebédelni a családdal. A bolt történetében ráadásul a süttői mészkőnek is kiemelkedő szerep jutott.
