Reneszánsz történet

Nomen est omen, tartja a mondás. S valóban, ez a történet a messze múltba, a reneszánsz építészet világába nyúlik vissza.

Noha a források szerint Süttő környékén már a 15. században is bányásztak követ, az első olasz mermorariók, azaz kőfaragó mesterek, akik az igazi nagy lehetőséget meglátták a Süttő környéki különleges mészkőben, Mátyás idején érkeztek ide.

Ez az édesvízi eredetű anyag ugyanis noha fagyálló, mégis szépen megmunkálható. Minősége, eleganciája a márványéhoz hasonlítható, impressziója mégis jóval lágyabb és emberközelibb annál – vélhetően ez nyűgözte le már őket is.

Ezek a mesterek és utódaik voltak később azok, akik a bánya környékén ingatlanokat vásároltak, családjukkal együtt ide települtek, megalapozva azt a magas minőségű kőbányászati és művészi igényességű kőfaragási kultúrát, amely máig jellemző a Reneszánsz Zrt. munkáira. Az itt dolgozó szakemberek ma is részben az ő szellemi örökösüknek tartják magukat.

A vállalat közvetlen elődje, az Állami Kőfaragó Vállalat 1948-ban alakult meg, s a maga területén rövid idő alatt egész Európára kiterjedő elismertségre tett szert a műemlék-felújítás, a kőfaragás, a kőfeldolgozás és a díszítőkő-bányászat terén.

Nem véletlen, hogy a rendszerváltozást követő első privatizációs hullám idején igen nagy érdeklődés mutatkozott iránta. A vállalat – hasonlóan sok más nagy múltú magyar vállalathoz – külföldi tulajdonba került, egy kanadai bányaipari cégé lett. S noha ekkor vette fel mai nevét, az igazi reneszánsz még egy ideig váratott magára…

A privatizációt követően csakhamar sötét felhők kezdtek tornyosulni a cég egén. A 90-es évtized végére már közel kétmilliárd forintos adósságot halmozott fel a vállalat, és a csőd szélére sodródott.
Néhány elhivatott magyar szakember azonban, többek között a mai tulajdonos, a jogász diplomával és kőfaragó szakképzettséggel egyaránt rendelkező Balogh Miklós 1997-ben tárgyalásokat kezdeményezett a cég külföldi képviselőivel a vállalat és egyben a magyar kőkultúra megmentése érdekében.

Amikor a vállalat végül magyar tulajdonosokhoz került, a munkát a tetemes adósság mellett számos kedvezőtlen piaci körülmény is nehezítette. A 2010-es évek második felére mégis sikerült sikeres, világszerte elismert szereplővé lenni.

A Reneszánsz Zrt. ekkor már Kanadától Dubajon át az Európai Unióig a világ számos térségében dolgozott, miközben itthon a műemlék-felújítások, a kőfeldolgozás és a díszítőkő-bányászat meghatározó szereplője lett. Nevéhez fűződik ebből az időszakból többek között a bazilika, a New York-palota, a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája számos fontos műemlék jellegű, kőszobrászati, illetve burkolási munkálata. A legkomplexebb feladat ebben az időszakban a Magyar Parlament épületének homlokzatrestaurálása és rekonstrukciója volt, mely 550 000 darab, 6 500 m3 díszítőkőelem kifaragását és cseréjét foglalta magában.

A vállalat 2014 óta komoly jövőképpel rendelkező, elhivatott családi vállalkozásként működik. A cég vezetésében édesapja mellett ma már a közgazdász-végzettségű Balogh Attila is részt vesz, s már sorban áll a következő generáció is, hiszen olykor már az unoka, Benedek is érdeklődéssel figyeli a nagyok beszélgetéseit a jövőről…

A hosszú távú jövőtervezéshez jó alapot ad a vállalat kőbányája, mely évszázadok óta ontja magából a csodás szobrok, díszkövek és burkolatok sokaságát, s még legalább 300 éves készlettel rendelkezik ebből a csodálatosan sokoldalú anyagból, a travertin mészkőből. A vállalat a jövőben szeretné ennek az ősi és egyben modern anyagnak a felhasználását a kortárs építészet fenntarthatósági trendjeibe illeszteni, kiemelve a kő kedvező környezeti, humánélettani, gazdasági és kulturális hatásait.

Vissza a címlapra

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

Hogyan születhet újjá Párizs büszkesége, a leégett Notre-Dame?

2019 tavaszán az egész világot megrázta a hír, mely szerint kigyulladt a kereszténység egyik legcsodásabb épülete, a Notre-Dame. Milliók követték figyelemmel, meddig terjed a tűz, megmenekül-e a csodálatos katedrális. Egy évvel a tűzeset után még mindig fájóan érvényes a kérdés: vajon hogyan épülhet újjá egy ilyen páratlan épület egy ekkora katasztrófa után?

Klímaváltozás és hőszigethatás – Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

Hőség? Riadó! – A felmelegedés egészségügyi hatásai

A klímaváltozás már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen. Itt van a mindennapokban, a szélsőséges időjárásban, a hőingadozásban, a viharokban, az árvizekben és az aszályokban. Gleccserek olvadnak, miközben országnyi területek sivatagosodnak el. Mindezek pedig csak a klímaváltozás közvetlen, azonnali hatásai. 

Főszerepben: a kőfaragás

Hogy miért volt szükség egy filmforgatáson hozzáértő kőszobrász- és kőfaragó csapatra? Aki olvasta Ken Follett világhírű regényét, annak egyértelmű a válasz. Akinek még nem volt alkalma kézbe venni a könyvet, annak legyen elég annyi, hogy a lebilincselő történet fő szála egy katedrális megépítése körül bonyolódik a 12. századi Angliában. 

Otthonos ökotippek jövőépítőknek

Az ember – mióta világ a világ – alkot, épít, hogy védelmet találjon a természet nyers és zabolátlan erőivel szemben. Ez a tevékenység alapvetően járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez, azaz hatása messze túlmutat az építészettörténet határain. És korántsem csak azért, mert a civilizációs fejlődés során az otthonosság iránti igény csakhamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, hanem azért, mert amikor a menedék elkezdett otthonná válni, e lassú, évszázadokat átölelő folyamat során az emberi építőtevékenységben mindinkább előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások.