Reneszánsz történet

Nomen est omen, tartja a mondás. S valóban, ez a történet a messze múltba, a reneszánsz építészet világába nyúlik vissza.

Noha a források szerint Süttő környékén már a 15. században is bányásztak követ, az első olasz mermorariók, azaz kőfaragó mesterek, akik az igazi nagy lehetőséget meglátták a Süttő környéki különleges mészkőben, Mátyás idején érkeztek ide.

Ez az édesvízi eredetű anyag ugyanis noha fagyálló, mégis szépen megmunkálható. Minősége, eleganciája a márványéhoz hasonlítható, impressziója mégis jóval lágyabb és emberközelibb annál – vélhetően ez nyűgözte le már őket is.

Ezek a mesterek és utódaik voltak később azok, akik a bánya környékén ingatlanokat vásároltak, családjukkal együtt ide települtek, megalapozva azt a magas minőségű kőbányászati és művészi igényességű kőfaragási kultúrát, amely máig jellemző a Reneszánsz Zrt. munkáira. Az itt dolgozó szakemberek ma is részben az ő szellemi örökösüknek tartják magukat.

A vállalat közvetlen elődje, az Állami Kőfaragó Vállalat 1948-ban alakult meg, s a maga területén rövid idő alatt egész Európára kiterjedő elismertségre tett szert a műemlék-felújítás, a kőfaragás, a kőfeldolgozás és a díszítőkő-bányászat terén.

Nem véletlen, hogy a rendszerváltozást követő első privatizációs hullám idején igen nagy érdeklődés mutatkozott iránta. A vállalat – hasonlóan sok más nagy múltú magyar vállalathoz – külföldi tulajdonba került, egy kanadai bányaipari cégé lett. S noha ekkor vette fel mai nevét, az igazi reneszánsz még egy ideig váratott magára…

A privatizációt követően csakhamar sötét felhők kezdtek tornyosulni a cég egén. A 90-es évtized végére már közel kétmilliárd forintos adósságot halmozott fel a vállalat, és a csőd szélére sodródott.
Néhány elhivatott magyar szakember azonban, többek között a mai tulajdonos, a jogász diplomával és kőfaragó szakképzettséggel egyaránt rendelkező Balogh Miklós 1997-ben tárgyalásokat kezdeményezett a cég külföldi képviselőivel a vállalat és egyben a magyar kőkultúra megmentése érdekében.

Amikor a vállalat végül magyar tulajdonosokhoz került, a munkát a tetemes adósság mellett számos kedvezőtlen piaci körülmény is nehezítette. A 2010-es évek második felére mégis sikerült sikeres, világszerte elismert szereplővé lenni.

A Reneszánsz Zrt. ekkor már Kanadától Dubajon át az Európai Unióig a világ számos térségében dolgozott, miközben itthon a műemlék-felújítások, a kőfeldolgozás és a díszítőkő-bányászat meghatározó szereplője lett. Nevéhez fűződik ebből az időszakból többek között a bazilika, a New York-palota, a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája számos fontos műemlék jellegű, kőszobrászati, illetve burkolási munkálata. A legkomplexebb feladat ebben az időszakban a Magyar Parlament épületének homlokzatrestaurálása és rekonstrukciója volt, mely 550 000 darab, 6 500 m3 díszítőkőelem kifaragását és cseréjét foglalta magában.

A vállalat 2014 óta komoly jövőképpel rendelkező, elhivatott családi vállalkozásként működik. A cég vezetésében édesapja mellett ma már a közgazdász-végzettségű Balogh Attila is részt vesz, s már sorban áll a következő generáció is, hiszen olykor már az unoka, Benedek is érdeklődéssel figyeli a nagyok beszélgetéseit a jövőről…

A hosszú távú jövőtervezéshez jó alapot ad a vállalat kőbányája, mely évszázadok óta ontja magából a csodás szobrok, díszkövek és burkolatok sokaságát, s még legalább 300 éves készlettel rendelkezik ebből a csodálatosan sokoldalú anyagból, a travertin mészkőből. A vállalat a jövőben szeretné ennek az ősi és egyben modern anyagnak a felhasználását a kortárs építészet fenntarthatósági trendjeibe illeszteni, kiemelve a kő kedvező környezeti, humánélettani, gazdasági és kulturális hatásait.

Vissza a címlapra

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

1
2