Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Janus Pannonius magyar költőként csak halála 500. évfordulóján, 1972-ben született meg. Az addig latinul olvasható szerző bekerült a középiskolai tananyagba, és mára mindenki magyar költőként tiszteli. De hogyan lett ismert latin költő egy dunántúli fiú a reneszánsz hajnalán?

A siker záloga a jó iskola volt. A szülőhelye nyomán Csezmicei Jánosként is emlegetett gyerek anyai nagybátyja, Vitéz János segedelmével 13 évesen, 1447-ben Ferrarában kezdhette tanulmányait Guarino da Veronánál. A tüdejére gyakran panaszkodó fiú a tisztes szegénységből hirtelen a világ közepén találta magát, kora egyik leghíresebb iskolájában. A Ferrarában eltöltött alig nyolc esztendő elég volt az ambiciózus fiatalembernek ahhoz, hogy Európa-szerte híres költő legyen belőle, Janus Pannonius néven.

Janus Pannonius arcképe, Plautus-kódex A kép forrása: Wikimedia Commons

Virgonc ifjak társasága

Janus ferrarai csipkelődő, pajzán verseit máig élvezettel olvassuk. Többen is feltették már a kérdést, hogyan keletkezett ez a máig pironkodást és vihogást kiváltó versanyag. Valóban feslett életet éltek a ferrarai diákok? Valószínűbb – bár lelombozóbb is – Vergilius hatása. Akkoriban mindenki rá akart hasonlítani, úgy akart élni és írni, ahogy ő tette. S Janus korában a római költő, Vergilius fiatalkori munkájának tulajdonították az ókor egyik legerotikusabb versgyűjteményét.

Sokáig titkolták, még a latin kiadásokból is kihagyták Janus pajzán verseit. Sőt, a legobszcénebb szavakat a 18. századi Teleki-kiadásban például titkosírással szedték. Néhányan azt próbálták bebizonyítani, hogy a legborsosabbak nem is az ő munkái.

Férfikorában Janus felhagyott ezek írásával. Hogy miért? Komolyabb, ezekkel nehezen összeegyeztethető feladatokat vállalt el – Padovában rekordidő alatt sajátítja el a jogi tudományokat –, de ebben is a legnagyobb elődöt, Vergiliust követte, aki érett férfiként szintén nem írt többé erotikus verseket.

Így festett Nagyvárad a reneszánsz idején. Janus Pannoniusnak nagy bánatára el kellett hagynia kedves városát váci püspöki kinevezésekor

A politika sodrásában

Jogi tanulmányai közben egyházi-politikai pályája is kezdetét veszi: hivatalt vállalt Váradon, Titelben. 1455-ben Bécsújhelyen részt vett a császári birodalmi gyűlésen, ahol többek közt a később II. Piusként megválasztott pápával, Enea Silvio Piccolominivel is összebarátkozott. Tanulmányai befejezését követően Firenzében Cosimo Medicinél tett látogatást. A legnagyobbak közt a legnagyobbak közé készült.

Vitéz János így a kor legjelesebbjei által elismert ifjút hívhatta haza, hogy a frissen megválasztott Mátyás király szolgálatába álljon. Janus először királyi személynök, azaz ő képviseli Mátyást olyan ügyeknél, melyeknél személyes bíráskodására volt szükség. 1459-től haláláig pécsi püspök, miközben egy ideig a királyné kancellárja, szlavón bán és kincstartó is.

Évi mintegy negyvenezer aranyat „keresett”. Az összeg megítélésében segít, hogy ugyanennyi éves adót fizetett ekkortájt Szerbia a törököknek,
s Mátyás 60 000 arany fejében kapta vissza III. Frigyes császártól a magyar koronát.

Mátyás király mellett diplomáciai leveleket fogalmazott, követekkel tárgyalt. Velencébe és Rómába vezetett küldöttséget a török elleni segély ügyében. A II. Pál pápa előtt elmondott beszéde máig fennmaradt, engedélyt szerzett tőle Vitéz János pozsonyi egyeteméhez. Firenzében kapcsolatba került a kor híres filozófusával, kódexeket vásárolt magának és a királynak. Részt vett a cseh király, Podjebrád György elleni hadjáratban, s jelen volt Olmützben, Mátyás cseh királlyá választásán is.

Mantegna padovai Eremitani-kápolnában található, Szent Kristóf legendáját ábrázoló freskójának részlete. A történelmi leírások szerint a középső alakot Janus Pannoniusról mintázták A kép forrása: Wikimedia Commons

Óvakodj a titkoktól!

Mátyás udvarának kiválóságát emelte, hogy a kivételes tehetségű költő-jogász-egyházfit is foglalkoztatta. Szükség volt itt Janus minden tudására, politikai óvatosságára is. Erre utal az a verse, melyben Mátyás kérdésére, hogy mit adjon neki, ő azt válaszolja: „Akármit, csak ne titkaid!”

Bár korábban volt már egy Mátyás elleni összeesküvés, amit Janus elítélt, 1471-ben Vitéz Jánossal együtt az uralkodó ellen fordulók élére állt. Ennek több indokát is feltételezik, köztük leginkább Mátyás központosító politikája, a törökökkel szembeni védelem rovására aktivizálódó nyugati hadjáratai, s a főpapokra kirótt nagy adó lehetett meghatározó. Miután leleplezték, Janus Itália felé menekülve halt meg, 1472. március 27-én Medvevárban. Nagyságát, a művei iránti tiszteletet bizonyítja az a következő, Mátyásnak tulajdonított mondás: „Ha már nem hozhattátok elém gúzsba kötve, majd elém kerül bőrbe kötve.” A kiengesztelődött király Pécsett eltemettette, verseit pedig a Corvina könyvtár számára valóban összegyűjtette.

Vissza a címlapra

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

1
2