Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Janus Pannonius magyar költőként csak halála 500. évfordulóján, 1972-ben született meg. Az addig latinul olvasható szerző bekerült a középiskolai tananyagba, és mára mindenki magyar költőként tiszteli. De hogyan lett ismert latin költő egy dunántúli fiú a reneszánsz hajnalán?

A siker záloga a jó iskola volt. A szülőhelye nyomán Csezmicei Jánosként is emlegetett gyerek anyai nagybátyja, Vitéz János segedelmével 13 évesen, 1447-ben Ferrarában kezdhette tanulmányait Guarino da Veronánál. A tüdejére gyakran panaszkodó fiú a tisztes szegénységből hirtelen a világ közepén találta magát, kora egyik leghíresebb iskolájában. A Ferrarában eltöltött alig nyolc esztendő elég volt az ambiciózus fiatalembernek ahhoz, hogy Európa-szerte híres költő legyen belőle, Janus Pannonius néven.

Janus Pannonius arcképe, Plautus-kódex A kép forrása: Wikimedia Commons

Virgonc ifjak társasága

Janus ferrarai csipkelődő, pajzán verseit máig élvezettel olvassuk. Többen is feltették már a kérdést, hogyan keletkezett ez a máig pironkodást és vihogást kiváltó versanyag. Valóban feslett életet éltek a ferrarai diákok? Valószínűbb – bár lelombozóbb is – Vergilius hatása. Akkoriban mindenki rá akart hasonlítani, úgy akart élni és írni, ahogy ő tette. S Janus korában a római költő, Vergilius fiatalkori munkájának tulajdonították az ókor egyik legerotikusabb versgyűjteményét.

Sokáig titkolták, még a latin kiadásokból is kihagyták Janus pajzán verseit. Sőt, a legobszcénebb szavakat a 18. századi Teleki-kiadásban például titkosírással szedték. Néhányan azt próbálták bebizonyítani, hogy a legborsosabbak nem is az ő munkái.

Férfikorában Janus felhagyott ezek írásával. Hogy miért? Komolyabb, ezekkel nehezen összeegyeztethető feladatokat vállalt el – Padovában rekordidő alatt sajátítja el a jogi tudományokat –, de ebben is a legnagyobb elődöt, Vergiliust követte, aki érett férfiként szintén nem írt többé erotikus verseket.

Így festett Nagyvárad a reneszánsz idején. Janus Pannoniusnak nagy bánatára el kellett hagynia kedves városát váci püspöki kinevezésekor

A politika sodrásában

Jogi tanulmányai közben egyházi-politikai pályája is kezdetét veszi: hivatalt vállalt Váradon, Titelben. 1455-ben Bécsújhelyen részt vett a császári birodalmi gyűlésen, ahol többek közt a később II. Piusként megválasztott pápával, Enea Silvio Piccolominivel is összebarátkozott. Tanulmányai befejezését követően Firenzében Cosimo Medicinél tett látogatást. A legnagyobbak közt a legnagyobbak közé készült.

Vitéz János így a kor legjelesebbjei által elismert ifjút hívhatta haza, hogy a frissen megválasztott Mátyás király szolgálatába álljon. Janus először királyi személynök, azaz ő képviseli Mátyást olyan ügyeknél, melyeknél személyes bíráskodására volt szükség. 1459-től haláláig pécsi püspök, miközben egy ideig a királyné kancellárja, szlavón bán és kincstartó is.

Évi mintegy negyvenezer aranyat „keresett”. Az összeg megítélésében segít, hogy ugyanennyi éves adót fizetett ekkortájt Szerbia a törököknek,
s Mátyás 60 000 arany fejében kapta vissza III. Frigyes császártól a magyar koronát.

Mátyás király mellett diplomáciai leveleket fogalmazott, követekkel tárgyalt. Velencébe és Rómába vezetett küldöttséget a török elleni segély ügyében. A II. Pál pápa előtt elmondott beszéde máig fennmaradt, engedélyt szerzett tőle Vitéz János pozsonyi egyeteméhez. Firenzében kapcsolatba került a kor híres filozófusával, kódexeket vásárolt magának és a királynak. Részt vett a cseh király, Podjebrád György elleni hadjáratban, s jelen volt Olmützben, Mátyás cseh királlyá választásán is.

Mantegna padovai Eremitani-kápolnában található, Szent Kristóf legendáját ábrázoló freskójának részlete. A történelmi leírások szerint a középső alakot Janus Pannoniusról mintázták A kép forrása: Wikimedia Commons

Óvakodj a titkoktól!

Mátyás udvarának kiválóságát emelte, hogy a kivételes tehetségű költő-jogász-egyházfit is foglalkoztatta. Szükség volt itt Janus minden tudására, politikai óvatosságára is. Erre utal az a verse, melyben Mátyás kérdésére, hogy mit adjon neki, ő azt válaszolja: „Akármit, csak ne titkaid!”

Bár korábban volt már egy Mátyás elleni összeesküvés, amit Janus elítélt, 1471-ben Vitéz Jánossal együtt az uralkodó ellen fordulók élére állt. Ennek több indokát is feltételezik, köztük leginkább Mátyás központosító politikája, a törökökkel szembeni védelem rovására aktivizálódó nyugati hadjáratai, s a főpapokra kirótt nagy adó lehetett meghatározó. Miután leleplezték, Janus Itália felé menekülve halt meg, 1472. március 27-én Medvevárban. Nagyságát, a művei iránti tiszteletet bizonyítja az a következő, Mátyásnak tulajdonított mondás: „Ha már nem hozhattátok elém gúzsba kötve, majd elém kerül bőrbe kötve.” A kiengesztelődött király Pécsett eltemettette, verseit pedig a Corvina könyvtár számára valóban összegyűjtette.

Vissza a címlapra

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

1
2