élet
2020. június 11.
Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.
San Gimignano a középkorban és a reneszánsz idején a Rómába vezető zarándokút egyik fontos megállója volt, kereskedelme virágzott, módossá lett nemessége pedig több mint hetven lakótornyot emelt, büszkén hirdetve önnön nagyságát. San Gimignano varázslatos hangulatát mind a mai napig ezek a lőrésekkel csipkézett, égnek meredő paloták határozzák meg.
San Gimignano kicsi ugyan, de az egy négyzetkilométerre jutó látnivalóinak száma legalább annyi, mint Firenzének. A középkorban több mint hetven, 14-54 méter magas lakótorony emelkedett itt, amelyeket az egymással versengő gazdag családok emeltek. Közülük 13 máig ellenállt a történelem viharainak.
Eleinte szakrális jelentőséggel bírt ez a sóvárgás, s az égre meredő templomok hűvös, hipnotikus csendje a buzgó hívőket repítette az áhított magaslatokba. San Gimignano polgársága azonban már a középkor derekán reneszánsz módon gondolkodott, már nem az Úr dicsőségére, hanem saját lakóhelyének építette felhőkarcolóit. Gazdagságukkal és hatalmukkal akarták elbűvölni a többieket.
San Gimignano története az etruszk és a római időkig nyúlik vissza. Toscana az ókorban a gazdag Etruszk Királyság része volt, szívében ezzel az i. e. 3. században alapított kis településsel. Az egyre erősödő városka az etruszkokat leigázó Római Birodalom uralmát is túlélte. A viharos történelem során végleges nevét a 10. században San Gimignano (Geminianus) püspök után kapta, aki azzal vívta ki népe elismerését, hogy sikeresen megvédte Attila hunjaitól Itáliát.
A középkor folyamán a szerencse tovább kísérte az egyre nagyobb hatalommal bíró San Gimignanót.
A Rómát és északot összekötő kereskedelmi és zarándokút, a Via Francigena közelsége miatt egyre nagyobb gazdagságra és hatalomra tett szert. Fénykorában még Firenzénél is jelentősebb településként tartották számon, híres tornyai ekkoriban, 1150 táján kezdtek felépülni.
Fejlődésének csak a pestisjárvány és a firenzeiek mohósága szabott gátat. A „fekete halál” idején a város csaknem elnéptelenedett. Ráadásul Firenze is szemet vetett sáfrányból készített festékére, selyemmanufaktúráira, kereskedelmére és szőlőültetvényeire. A pestis pusztításától meggyengült településen családi viszályok dúltak, végül San Gimignano lakói maguk hívták segítségül a rivális firenzeieket, akik 1353 után teljes hatalomra tettek szert.
A város fejlődése ezen a ponton megtorpant, de részben ennek köszönhető, hogy napjainkig fennmaradt középkori struktúrája. San Gimignano minden négyzetmétere műemlék lett, szent ereklye, történelmi hagyomány.
A dombtetőn magasodó városka misztikus hangulata mindenkit feltölt, gazdagít. Az utazó itt maga is középkori várúrnak vagy -úrnőnek érzi magát. A Collegiata-katedrális, a Szent Agostino-templom domborművei, freskói és szobrai, a kápolnák San Gimignanóban elvarázsolják a középkori városlakóvá avanzsálódott látogatót.
A romba dőlt erődök, a sienai és a firenzei iskola munkáit kiállító csodálatos múzeum, kápolnák büszkén hirdetik a település maradandó értékeit. Feledhetetlen látvány például a városháza (Palazzo del Popolo) tanácstermének büszkesége, Lippo Memmi nagy méretű Maestája. Napjainkban az épület képtárként funkcionál: Pinturicchio, Domenico di Michelino, Benozzo Gozzoli, Pier Francesco Fiorentino, Filippino Lippi és sok más híres reneszánsz művész alkotásai nyűgözik le a látogatót.
Izgalmas online előadásokat tekinthetünk meg február 24-én ingyenesen a karbonmentes építkezés jelenéről és jövőjéről.
Olyan népszerű hírességek hívják fel a figyelmet arra, hogy jövőnk kulcsa az élet minden területére kiterjedő fenntarthatóság, mint Jennifer Lopez, Lady Gaga, Michael B. Jordan, Robert De Niro vagy éppen Venus Williams.
Izgalmas, egyedi építőipari alapanyag a mészkő, felhasználásának szinte csak a fantázia szab határt. Olyan környezetbarát, különösen alacsony karbonlábnyommal rendelkező anyag, amelyből egyaránt készíthető kültéri homlokzatburkolat, beltéri falburkolat, de akár faragott épületdísz is.
Bizonyított, hogy a süttői mészkövet már a rómaiak is jól ismerték, sőt mi több, fel is használták utak, épületek építéséhez. Miben rejlik ennek az alapanyagnak a titka? Mitől olyan egyedi és különleges? Miért lehet a fenntartható jövő egyik legfontosabb építőanyaga? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a TV2 magazinműsora, Az Építkezők.
Mi teszi a mészkőt, az egyik legrégibb természetes alapanyagot 21. századi modern építőanyaggá? Hogyan lehet egyszerre értékőrző és trendi? Az Építkezők műsora arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mészkő mai felhasználásában.
Különleges házak állnak Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Mechwart liget sarkán, amelyek alapvetően határozzák meg a tér hangulatát. Homlokzataikhoz a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. jogelődjének süttői bányáiból szállítottak követ 1960-ban, a süttői mészkő pedig még 60 év után is védi és díszíti a lakóházakat. Bárki, aki ma arra sétál, a saját szemével is jól láthatja, hogy úgy az épületek, mint az azokhoz felhasznált építőanyagok is kiállták az idő próbáját.
Izgalmas szakmai programot kínál a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészek számára 2021 tavaszától, melynek keretében nem csupán a süttői mészkőbánya lesz megtekinthető, de a szakmai bejárás kiterjed a kőfaragó műhelyekre, a gyártóüzemre és az utcabútorparkra is. Szőllőssy Barbara formatervező iparművészt, a program leendő házigazdáját kértük meg, áruljon el további részleteket a kezdeményezéssel kapcsolatban.
Alig 10 perces autóútra Budapesttől mesebeli antik díszkövek és álomszép dizájn travertin burkolatok várják a lakberendezés és kertépítés szerelmeseit, egy nemrégiben nyílt egyedülálló helyen. A limitált darabszámú egyedi régiségeket és modern márkás outlet építőanyagokat kifejezetten az igényes vásárlók számára válogatják össze hétről hétre a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei. Az ürömi Fő utca felől megközelíthető szabadtéri piacon minden hétköznap 8-kor indul az élet, és egészen sötétedésig szabad a vásár és a válogatás.
A múlt és a jelen az építőiparban is találkozik: mi sem lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, mint az egyik legnemesebb természetes építőipari alapanyag, a mészkő, amely nem csupán évezredek tapasztalatát hordozza magában, de remekül illik a 21. század fenntarthatósági törekvéseihez is.
A Lovarda, a Főőrség és a Stöckl lépcső csodálatos épületei után a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciójában is fontos szerep jutott a süttői mészkőnek. A különleges munkáról, amelynek előkészületei már 2020 januárjában elkezdődtek, Tarsoly Csaba, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársa árult el kulisszatitkokat.
