Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

Az Országgyűlési Hivatal irodaházára az 1928-as tervek és a szomszédos épület szerinti kőburkolat került. A metrókijáró feletti vasbeton szerkezet korlátozott teherbírása miatt hagyományosan tömbkőből épült falazott homlokzat megépítése nem jöhetett szóba. Statikusok meghatározták a homlokzatburkolat lehetséges összsúlyát, mely szerint a tömbkő homlokzat súlyát több mint a felére kell csökkenteni úgy, hogy a hőszigetelt vasbeton falra rögzített, hátul kikönnyített tömbkő hatású kövek visszaadják a tér egykori hangulatát.

Nagy kihívást jelentett mind a tervezők, mind a kivitelezők számára az általánosságban 8-10 cm falvastagságúra visszafaragott tömbkövek rozsdamentes egyedi konzolokkal, kapcsokkal történő rögzítése az átszellőztetett homlokzatburkolatra. A gyártmánytervezés során mindig szem előtt kellett tartani a statikusok által meghatározott homlokzati összsúlyt, figyelembe véve az épületszerkezeti tervezők legújabb szabályozásoknak is megfelelő hőszigetelési, víz-, lég- és párazárási elvárásait.

Az oszlopok az eredeti tervek szerint vasbeton szerkezetre kapcsolt dongaburkolatú megoldással készültek volna, így a szomszédos épülettől eltérően függőleges fugák csökkentenék az összképet. A statikus tervezők a földrengés elleni EUROCOD-számítások alapján kezdetben ragaszkodtak a vasbeton maghoz. Az oszlopgyűrűk falhoz való visszakötését nem tartották elegendőnek, ezért javasoltuk a Nemzeti Színház két egyedülálló oszlopánál már jól bevált összefeszítés lehetőségét, amelyet azzal a feltétellel fogadtak el, ha minden egyes tömbkövet röntgenvizsgálattal ellenőrzünk beépítés ellőtt, a rejtett repedések elkerülése érdekében.

A főpárkány több száz kilós köveinek rögzítésére mintaszerkezetet építettünk, amely alapján erősíteni kellett az ugyan teherbíró, de több millimétert lehajló háttérszerkezeten. A tervezett háttérszerkezet tervezésénél fontos szempont volt, hogy a vasbeton szerkezet szabványos tűrése miatti néhány centiméteres pontatlanságok kiküszöbölhetők legyenek, az acélszerkezet hőmozgása ne okozzon a kőben káros feszültséget, és az épületdilatációnál a két szerkezet külön mozoghasson.

A homlokzatburkolatnak az új tűzvédelmi előírásoknak is meg kellett felelnie. Az ablakok körüli átszellőztetés lezárásával lehetett a katasztrófavédelemnek is megnyugtató megoldást adni.
Az organizáció tanulságai is kiemelkedően fontosak, hiszen az elenyésző 3 cm-es lapburkolatot leszámítva minden kőelemet daruval kellett megemelni, mivel a könnyítések ellenére is száz kilogramm feletti kőelemeket mozgattunk a beépítés során.

Az állványzat lebontása után az eredeti terv szerinti homlokzati kép ellenzői elcsendesültek, az elénk táruló kép magáért beszél.

Vissza a címlapra

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

1
2