Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

A 2016-ban kezdődő rekonstrukciót komoly szakmai viták előzték meg. Voltak olyanok, akik vitatták, lehetséges-e és szabad-e változatlan formában felépíteni elpusztult műemlékeket, az eredmény azonban szinte mindenkit meggyőzött.

A Lovat fékező csikós szobra a Lovarda megsérült épülete előtt, 1945-ben. Egy súlyos bombatalálat miatt az épület 40 százaléka komoly károkat szenvedett Fotó: Fortepan

Az épület helyén eredetileg, a 16. században még egy dzsámi állt, de a terület később is némiképp elkülönült a Várnegyeden belül is. A budai Vár átalakításakor akkor fordult felé a figyelem, amikor Ferenc József bővíteni, korszerűsíteni kívánta a palotát, amire kiváló lehetőséget biztosított a Budavári Palotanegyednek ez a része, a Csikós udvar.

Az építkezés 1890. június 2-án kezdődött meg, Ybl Miklós tervei alapján. Az elismert építész azonban fél évvel később elhunyt, ami súlyos veszteséget jelentett a korabeli építészet számára, és egy időre a Budavári Palotanegyed átalakítása is szünetelt. Pár hónappal később Hauszmann Alajost nevezték ki Ybl utódjának. Ő nem egészen pontosan követte elődje elképzeléseit, ami minden határozott karakterrel rendelkező művésztől természetes. A terveket a visszafogottabb klasszicista neobarokk megoldások felől egy kissé bátrabb historizmus irányába vitte, főként a belső terekben.

A Lovarda rekonstrukciós munkálatai 2016-ban indultak  Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

A munkálatokon belül az 1901 és 1903 között a Csikós udvarban felépülő Magyar Királyi Lovarda lett talán a legikonikusabb épület. A budai Vár ékszerdobozának is nevezték ezt a gyönyörű épületet, méltán. Nem afféle istálló volt, hanem a királyi udvar lovas-társasági életének központja, bemutatókra is alkalmas látványos csarnokkal.

Az épület szépségében kiemelkedő szerepe van a nemes süttői mészkőnek, amely a homlokzat és díszítmények meghatározó eleme. A kőelemek gyártása még 2016 szeptemberében kezdődött, a helyezési munkálatok pedig 2019 tavaszán értek véget. 

Az épület főpárkánya és a felette található attika is süttői mészkőből készült Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

A munkálatokhoz összesen közel 300 köbméternyi süttői édesvízi kemény mészkövet használtak fel többek között a támfalak, az előlépcső, a baluszter, a lábazat, a sarokrizalit, az ablakkönyöklő, a főpárkány, az attika és a díszvázák kialakításához. A süttői mészkő mellett kis mennyiségben Aurisina Chiara mészkövet, ruskicai márványt és neuhauseni gránitot is használtak a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei a rekonstrukciós munkálatok során.  

Különösen izgalmas kihívást jelentett a szakembereknek a főlépcsőház lebegő éklépcsője. Az eredeti épület keletkezésekor rendkívül népszerű volt ez a lépcsőtípus. Különlegessége, hogy a legnagyobb pihenőelemei is egy tömbből készülnek. Kialakításához speciális, nagy nyomó- és hajlítószilárdságú Aurisina Chiara mészkőre van szükség, ám mivel a lebegő lépcsők már évtizedekkel ezelőtt kimentek a divatból, napjainkra a legtöbb olyan bánya, amely ezzel a kőtípussal foglalkozott, bezárt. A megfelelő méretben elérhető alapanyagra a Reneszánsz szakemberei végül Triesztben bukkantak rá, egy szintén már üzemen kívüli bányában. 

A Lovarda előcsarnokának oszlopai ruskicai márványból készültek Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
 
Az oszlopfők pedig Aurisina Chiara mészkőből Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
A lépcső nagy pihenőlemezei is egyetlen kőtömbből lettek kifaragva, közülük a legnagyobb mérete 260x190x19 cm, súlya már megfaragva is 2,5 tonna  Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
Vissza a címlapra

Okosburkolatok okos felhasználóknak

Az otthonunk a legértékesebb tulajdonunk, életünk középpontja, ahová visszavonulhatunk, ahol kikapcsolódhatunk. Így sok bosszúságot okoz, ha nem megfelelő minőségű anyagokat választunk az építkezés vagy a felújítás során. A kültéri burkolatok megválasztásánál például fontos, hogy fagy- és sóállót válasszunk, mert ezzel a fölösleges pénzkidobás mellett számos más bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat.

Különleges épületet terveztek az óceánok védelmében

Nem csupán a klímavédőket, de számos olyan tervezőt is foglalkoztat a tengerek, óceánok szennyezettségének kérdése, akik hisznek abban, hogy a jövő építészete a fenntarthatóság építészete. Ezt tartotta szem előtt Lenka Petrakova szlovák dizájner is csodás, 8. kontinens elnevezésű projektje megalkotásakor, amellyel elnyerte a Jacques Rougerie Alapítvány pályázatának a tenger építészetéért és innovációjáért járó nagydíjat.

Variációk egy témára – Így bánik a kővel a dizájnerikon, Tom Dixon

Ösztönös tehetség, egyedi és művészi formatervek. Tom Dixon hisz abban, hogy egy tervezőnek történetmesélőnek is kell lennie, történeteihez pedig előszeretettel használja a követ mint alapanyagot. Új boltjába online is besétálhatunk, hogy megnézzük, mit mesél nekünk...

Green Talk – Online előadások a karbonsemleges építkezés lehetőségeiről

Izgalmas online előadásokat tekinthetünk meg február 24-én ingyenesen a karbonmentes építkezés jelenéről és jövőjéről.

A legnagyobb nemzetközi sztárok is a zöld épületekre voksolnak

Olyan népszerű hírességek hívják fel a figyelmet arra, hogy jövőnk kulcsa az élet minden területére kiterjedő fenntarthatóság, mint Jennifer Lopez, Lady Gaga, Michael B. Jordan, Robert De Niro vagy éppen Venus Williams.

Az ezerarcú mészkő – A falburkolattól a műalkotásig

Izgalmas, egyedi építőipari alapanyag a mészkő, felhasználásának szinte csak a fantázia szab határt. Olyan környezetbarát, különösen alacsony karbonlábnyommal rendelkező anyag, amelyből egyaránt készíthető kültéri homlokzatburkolat, beltéri falburkolat, de akár faragott épületdísz is. 

Amire a 21. században is építhetünk

Bizonyított, hogy a süttői mészkövet már a rómaiak is jól ismerték, sőt mi több, fel is használták utak, épületek építéséhez. Miben rejlik ennek az alapanyagnak a titka? Mitől olyan egyedi és különleges? Miért lehet a fenntartható jövő egyik legfontosabb építőanyaga? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a TV2 magazinműsora, Az Építkezők.

Mészkőből modern otthon? – A válasz nem lehet kérdéses

Mi teszi a mészkőt, az egyik legrégibb természetes alapanyagot 21. századi modern építőanyaggá? Hogyan lehet egyszerre értékőrző és trendi? Az Építkezők műsora arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mészkő mai felhasználásában. 

Időtálló kőhomlokzatok: 60 éve a Mechwart tér kapujában

Különleges házak állnak Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Mechwart liget sarkán, amelyek alapvetően határozzák meg a tér hangulatát. Homlokzataikhoz a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. jogelődjének süttői bányáiból szállítottak követ 1960-ban, a süttői mészkő pedig még 60 év után is védi és díszíti a lakóházakat. Bárki, aki ma arra sétál, a saját szemével is jól láthatja, hogy úgy az épületek, mint az azokhoz felhasznált építőanyagok is kiállták az idő próbáját.

Különleges kezdeményezéssel várja a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészeket

Izgalmas szakmai programot kínál a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészek számára 2021 tavaszától, melynek keretében nem csupán a süttői mészkőbánya lesz megtekinthető, de a szakmai bejárás kiterjed a kőfaragó műhelyekre, a gyártóüzemre és az utcabútorparkra is. Szőllőssy Barbara formatervező iparművészt, a program leendő házigazdáját kértük meg, áruljon el további részleteket a kezdeményezéssel kapcsolatban.

1
2
3
4