élet
Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.
A 2016-ban kezdődő rekonstrukciót komoly szakmai viták előzték meg. Voltak olyanok, akik vitatták, lehetséges-e és szabad-e változatlan formában felépíteni elpusztult műemlékeket, az eredmény azonban szinte mindenkit meggyőzött.
.jpg)
Az épület helyén eredetileg, a 16. században még egy dzsámi állt, de a terület később is némiképp elkülönült a Várnegyeden belül is. A budai Vár átalakításakor akkor fordult felé a figyelem, amikor Ferenc József bővíteni, korszerűsíteni kívánta a palotát, amire kiváló lehetőséget biztosított a Budavári Palotanegyednek ez a része, a Csikós udvar.
Az építkezés 1890. június 2-án kezdődött meg, Ybl Miklós tervei alapján. Az elismert építész azonban fél évvel később elhunyt, ami súlyos veszteséget jelentett a korabeli építészet számára, és egy időre a Budavári Palotanegyed átalakítása is szünetelt. Pár hónappal később Hauszmann Alajost nevezték ki Ybl utódjának. Ő nem egészen pontosan követte elődje elképzeléseit, ami minden határozott karakterrel rendelkező művésztől természetes. A terveket a visszafogottabb klasszicista neobarokk megoldások felől egy kissé bátrabb historizmus irányába vitte, főként a belső terekben.
A munkálatokon belül az 1901 és 1903 között a Csikós udvarban felépülő Magyar Királyi Lovarda lett talán a legikonikusabb épület. A budai Vár ékszerdobozának is nevezték ezt a gyönyörű épületet, méltán. Nem afféle istálló volt, hanem a királyi udvar lovas-társasági életének központja, bemutatókra is alkalmas látványos csarnokkal.
Az épület szépségében kiemelkedő szerepe van a nemes süttői mészkőnek, amely a homlokzat és díszítmények meghatározó eleme. A kőelemek gyártása még 2016 szeptemberében kezdődött, a helyezési munkálatok pedig 2019 tavaszán értek véget.
A munkálatokhoz összesen közel 300 köbméternyi süttői édesvízi kemény mészkövet használtak fel többek között a támfalak, az előlépcső, a baluszter, a lábazat, a sarokrizalit, az ablakkönyöklő, a főpárkány, az attika és a díszvázák kialakításához. A süttői mészkő mellett kis mennyiségben Aurisina Chiara mészkövet, ruskicai márványt és neuhauseni gránitot is használtak a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei a rekonstrukciós munkálatok során.
Különösen izgalmas kihívást jelentett a szakembereknek a főlépcsőház lebegő éklépcsője. Az eredeti épület keletkezésekor rendkívül népszerű volt ez a lépcsőtípus. Különlegessége, hogy a legnagyobb pihenőelemei is egy tömbből készülnek. Kialakításához speciális, nagy nyomó- és hajlítószilárdságú Aurisina Chiara mészkőre van szükség, ám mivel a lebegő lépcsők már évtizedekkel ezelőtt kimentek a divatból, napjainkra a legtöbb olyan bánya, amely ezzel a kőtípussal foglalkozott, bezárt. A megfelelő méretben elérhető alapanyagra a Reneszánsz szakemberei végül Triesztben bukkantak rá, egy szintén már üzemen kívüli bányában.
Különleges projektet valósít meg a fenntartható építészeti megoldásokat preferáló Vornado Reality Trust amerikai ingatlanbefektetési alap New Yorkban. A fejlesztésnek ezúttal magyar vonatkozása is van.
A kőben rejlő természetes szépség kiket ihletne meg jobban, mint a finom részletekre oly érzékeny és fogékony nőket? Nem csoda hát, hogy a természetes kövek iparágának minden fontos pozíciójában képviseltetik magukat, tervezőasztaloktól a bányán át a projektmenedzsmentig. Rájuk, a kőiparban dolgozó nőkre fókuszál a Women in Stone, a Natural Stone Institute tagszervezete – amely, legnagyobb örömünkre, immár tagjai között tudhatja Szöllőssy Barbarát, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezető tervezőjét is.
Az elmúlt években egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés mutatkozik a világszínvonalú süttői mészkő iránt. 2022 januárjában például a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a Natural Stone Institute tagjává válhatott. Az elismert nemzetközi szervezet egy olyan szakmai szövetség, amely a természetes kővel foglalkozó iparág minden területét képviseli. A világ több mint 50 országában jelen van, tagjai a kőipar meghatározó cégei közül kerülnek ki, számuk meghaladja a kétezret.
Új márkanéven értékesíti a kiváló tulajdonságokkal bíró süttői mészkövet a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. az Amerikai Egyesült Államokban: február 1. és 3. között Pannon Stone néven vett részt a vállalat az iparág egyik legfontosabb szakmai találkozóján, a 2022-es TISE nemzetközi köves kiállításon.
A városi zöld felületek nem csupán a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában játszanak fontos szerepet, hanem gazdasági értelemben mérhető értékekkel is bírnak: hűsítik a betondzsungelt, segítik a villámárvizek megelőzését, javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt és még a városi élővilágnak is életteret nyújtanak – derül ki Lehoczky Annamária, a masfelfok.hu szerzőjének cikkéből.
Október 16-án megtartotta első nyílt napját a Reneszánsz Kőfaragó Zrt., a süttői és az ürömi telephelyre is több száz érdeklődő érkezett. Amellett, hogy a látogatók akciós áron válogathattak a készleten lévő süttői mészkő termékek, bel- és kültéri mészkő burkolólapok, kőcsempék, kőpárkányok, fedkövek, kerti tipegők és szegélyek közül, a Reneszánsz Kőkert antik köveit is megvásárolhatták.
Izgalmas pályázatot hirdetett meg 2021-ben a Magyar Tájépítészek Szövetsége: a Tájépítészeti Nívódíjra 2016–2020 között átadott tájépítészeti alkotások nevezését várták, amelyeket szakmai zsűri véleményez. A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. – a fenntartható építészet elkötelezettjeként – büszke arra, hogy támogatóként erősítheti ezt a jövőbe mutató kezdeményezést.
A világ egyik legnemesebb, legértékesebb mészkőkincsét rejtő süttői bánya egészen különleges esemény helyszíne volt 2021 nyarán.
Az élhető jövő egyik záloga a fenntartható építészet. Nem véletlen hát, hogy a World Green Building Council kezdeményezésével útjára indított Nemzetközi Zöld Építés Hete rendezvénysorozat fókuszában is a fenntartható épített környezet áll idén: szeptember 20–24. között a hazai közönség is számos izgalmas programon vehet részt a témában.
Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja, a Nekem a Balaton az elmúlt évek egyik legnagyobb meglepetése. Olyan izgalmas közösségi teret hoztak létre Balatonakarattyán, ahol ugyanúgy megtalálja a számítását, aki kiváló minőségű kistermelői termékekre vágyik, mint aki egy jót szeretne ebédelni a családdal. A bolt történetében ráadásul a süttői mészkőnek is kiemelkedő szerep jutott.
