Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

A travertin a mészkő egyik formája, hívják többek között édesvízi mészkőnek, tavi mészkőnek, forrásmészkőnek, mészszivagnak és travertínónak is. Egyik legismertebb elnevezése az olasz tivertino szóból származik, amely a latin tiburtinus szóból ered. A '(lapis) tiburtinus' annyit tesz: (kő) Tivoli városából. A városhoz közeli bányákban ugyanis már a római korban is bányászták ezt a különleges követ, ám a régi időkben a helységet még Tiburnak hívták.

A mészkő bányászata során a múlt csodálatos lenyomatai tárulhatnak elénk – nincs ez másképp a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. süttői mészkőbányáinak esetében sem Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

A mészkő az egyik leggyakoribb üledékes kőzet. Fő ásványa a kalcit. Keletkezhet tengeri és tavi környezetben, mészvázú élőlények váztöredékeinek falhalmozódásával vagy vegyi kicsapódással.

A travertinek, vagyis az édesvízi környezetben keletkező mészkövek lyukacsos-porózus szerkezetűek, bennük gyakran felismerhetők azok a növényi struktúrák, amelyekre a mészanyag kicsapódott.

Kicsapódott kalcium-karbonát, rétegek közötti zárvánnyal Fotó: Wikimedia Commons

A travertin vegyi üledékes kőzet: olyan kontinentális karbonátüledék, amely kémiai és biológiai folyamatok hatására keletkezik kalcium-bikarbonátban gazdag langyos, illetve hideg vizes forrásokból. De keletkezhet növények közvetítésével is, amelyek kivonják a vízből a szén-dioxidot, ezáltal csökkentve a víz mészoldó képességét.

Szövete lukacsos, csöves, szálkás vagy földes, sokszor állati és növényi maradványokkal. Színe jellemzően fehér, de az idő múlásával vagy a szennyeződések miatt elszíneződhet. A forrásoktól távolabb eső helyeken kialakult travertin kő alapból barnásabb színű.

A nyomfosszília olyan megőrződött ősmaradvány, amely nem magát az egykor élt élőlényt őrizte meg, hanem annak valamilyen nyomát: ezek lehetnek lenyomatok, mászás- és lábnyomok, élőlények által kialakított üregek vagy elhagyott tollak, fészek, tojáshéj is Fotó: Wikimedia Commons

Magyarországban több helyütt fordul elő. Az észak-magyarországi Süttő község közelében található mészkőbányákat elődeink már közel 2000 éve művelik, az innen származó mészkövet az ókori Római Birodalomban is használták. Ebből a kiváló minőségű mészkőből épültek a híres Duna menti római kori erődítmények, utak is.

Kiváló tulajdonságainak köszönhetően évezredek óta használjak az építészetben. Sokoldalú természetes alapanyag: harmonikus esztétikai tulajdonságai mellett a lehető legnagyobb változatosságot biztosítja a megmunkálási, felületképzési és felületkezelési elképzelésekhez. Remek fagy- és kopásállóságának köszönhetően rendkívül időtálló alapanyag, amit olyan csodálatos épületek bizonyítanak számunkra, mint például az i. e. 5. században épült athéni Parthenón.

Érdekesség, hogy a travertin kifejezéshez később új jelentés is kapcsolódott: a travertin köveknél jellemző rétegződést jól mutatja, ha a rétegekre merőlegesen vágott kövekből készülnek a burkolólapok, ezért ezt a fajta vágási módot sokszor travertinre vágásnak is hívják.

Hierapolisz hévizein egy mauzóleumot ölel körbe a travertinmedence Fotó: Wikimedia Commons
Vissza a címlapra

A kő útja – a kőbányától az otthonunkig

A múlt és a jelen az építőiparban is találkozik: mi sem lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, mint az egyik legnemesebb természetes építőipari alapanyag, a mészkő, amely nem csupán évezredek tapasztalatát hordozza magában, de remekül illik a 21. század fenntarthatósági törekvéseihez is.  

Süttői mészkőből születnek újjá a Budavári Palota szobrászdíszei

A Lovarda, a Főőrség és a Stöckl lépcső csodálatos épületei után a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciójában is fontos szerep jutott a süttői mészkőnek. A különleges munkáról, amelynek előkészületei már 2020 januárjában elkezdődtek, Tarsoly Csaba, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársa árult el kulisszatitkokat. 

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

1
2