Főszerepben: a kőfaragás

Hogy miért volt szükség egy filmforgatáson hozzáértő kőszobrász- és kőfaragó csapatra? Aki olvasta Ken Follett világhírű regényét, annak egyértelmű a válasz. Akinek még nem volt alkalma kézbe venni a könyvet, annak legyen elég annyi, hogy a lebilincselő történet fő szála egy katedrális megépítése körül bonyolódik a 12. századi Angliában. 

A Benedek-rendi szerzetesek Kingsbridge-ben zajló küzdelmes építkezése a háttere azoknak a több száz oldalon keresztül sorjázó izgalmas kalandoknak, kegyetlen csatáknak, politikai és szerelmi összeesküvéseknek és gyilkosságoknak, amelyek által az olvasó számára szinte kézzelfoghatóvá válnak a regénybeli középkori angol falu mindennapjai. Ez a már-már szociografikusan valósághű, ugyanakkor a fantázia csodálatos termékenységét is kiaknázó írói stílus tette a regényt korunk egyik legsikeresebb könyvévé.

Az elsöprő könyvsiker láttán a sorozat producerei sem bíztak semmit a véletlenre, és egy igazán nagy nevekből álló stábbal fogtak hozzá a forgatáshoz. A Sergio Mimica-Gezzan (Battlestar Galactica, Hősök, Szökés, Terminátor sorozatepizódok) rendezte nyolcrészes minisorozat forgatókönyvét a Hitler – A sátán felemelkedése című filmjével Emmy-díjat nyert John Pielmeier írta, és a produkcióban a német Tandem Communications és a kanadai Muse Entertainment mellett a Ridley Scott nevével fémjelzett Scott Free Films is részt vett.

A főbb szerepekben pedig olyan színészeket láthat a közönség, mint Donald Sutherland, Ian McShane, Rufus Sewell, Matthew Macfadyen, Sarah Parish, Hayley Atwell, Eddie Redmayne vagy Gordon Pinsent.

Videó: YouTube/Tandem Productions

De hogy kapcsolódik az előkelő névsorhoz a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.?

A sorozat készítői a Reneszánsz kőfaragó szakembereit kérték fel, hogy legyenek a segítségükre néhány jelenet forgatásában.

A középkori katedrális élethű modelljét a forgatás során több formában is megépítették a filmesek. Ezek persze nem kőből készültek, de nem is ez volt a fontos. Inkább az, hogy az építkezést bemutató jelenetekben hogyan mozognak, vagy hogyan kezelik a szerszámokat azok a munkások, akik a köveket faragják, vagy éppen a falat rakják.

A film készítői ebben is a lehető legélethűbb képi megoldásokkal szerettek volna élni, így esett a választásuk a Reneszánsz kőszobrászaira, akik természetesen és nagy hozzáértéssel mozognak az efféle környezetben.

A katedrális című sorozat sztárjai a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. műhelyeiben készültek fel

Hogy a regény helyszínéül szolgáló Kingsbridge mását mennyire élethűen sikerült visszaadniuk a díszletezőknek, arról a legmeggyőzőbben a regény szerzőjének szavai tanúskodnak. A magyarországi forgatás helyszínére látogató Ken Follett a következőképpen írt élményeiről: „Amióta megírtam a regényt, Kingsbridge csak az én és több millió olvasóm képzeletében létezett. De mára felépült a falu, itt, Magyarországon. Életre keltek a mocskos középkori utcácskák, a kalyibákban emberek laknak, működik a kovácsműhely, a pékség és a gyapjúkereskedés – és persze itt áll a félig kész katedrális is.”

A filmmel kapcsolatban volt egy további feladatuk is a Reneszánsz szakembereinek: a stáb Szénási József kőfaragó igazgatót kérte fel ugyanis arra, hogy a regény katedrálisépítő mestereit alakító színészeknek bemutassa a kőfaragás és a kőszobrászat alapvető fogásait.

Egyik nap megjelent hát Ürömön Rufus Sewell, Eddie Redmayne és Liam Garrigan, azaz a regénybeli Tamás, János és Alfréd, és nekiálltak kőfaragást tanulni. Persze mindezt nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani, amivel tisztában voltak a színészek is, mégis nagyon nyitottan és érdeklődve álltak a munkához.

Tudták, hogy ha tökéletesen akarják megformálni a karaktereket, akkor a mozdulataikat is meg kell tanulniuk, ami nem egyszerű dolog. Ráadásul a korabeli mesterek még mindent kézzel készítettek, a kőfaragás koncentrált szellemi és fizikai munkát igényelt, nem kevés szívóssággal és kitartással ötvözve. Fogták hát a kalapácsot és a vésőt, és megtanulták, hogyan és hol kell fogni az egyiket, hogyan a másikat; mikor, mekkorát és hová kell ütni a kalapáccsal, hogy a kellő eredményt érjék el. 

Liam Garrigannek (Alfréd) és Rufus Sewellnek (Tamás mester) Szénási József magyarázza a kőfaragás titkait
Vissza a címlapra

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

1
2