Hőség? Riadó! – A felmelegedés egészségügyi hatásai

A klímaváltozás már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen. Itt van a mindennapokban, a szélsőséges időjárásban, a hőingadozásban, a viharokban, az árvizekben és az aszályokban. Gleccserek olvadnak, miközben országnyi területek sivatagosodnak el. Mindezek pedig csak a klímaváltozás közvetlen, azonnali hatásai. 

A közvetett hatások ezzel szemben elhúzódva, fokozatosan, akár csak évek múlva jelentkeznek: lecsökken a Föld ivóvízkészlete, a hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt pedig átalakul a növény- és állatvilág.

A változás bolygónk egészét érinti, így kihatással van ránk is. Egyre nagyobb gondot okoz, hogy az emberi szervezet nem képes azonnal reagálni a környezet szélsőségeire: hosszabb időre van szüksége, hogy egy megváltozott környezethez, klímához alkalmazkodjon.

A hőmérséklet emelkedése különösen megterhelő a szervezet számára, nem beszélve a hirtelen érkező, hosszú időn át tartó hőingadozásokról. Ezek leginkább a nagyvárosokban jelentenek nagy veszélyt, ahol a tartós hőséget fokozza az ún. hőszigethatás, amely a mesterséges építőanyagokból készült épületek hőelnyelési képességét jelenti.

Érdemes figyelembe venni, hogy a beton, a műkövek nem verik vissza a napsugárzást, hanem éppen ellenkezőleg, elnyelik azt, és felmelegedve újabb hőmennyiséget bocsátanak ki a környezetükbe. Ezért is fordulhat elő például az, hogy tiszta, felhőtlen időben a sötét, aszfaltozott úttest közelében mért levegő hőmérséklete akár 10 °C-kal is magasabb lehet, mint a természetes kövek közelében. Ez utóbbiak – főleg a világos színű mészkövek – ugyanis nem nyelik el, hanem visszaverik a hőt, ennek következtében sosem lesznek melegebbek a levegő hőmérsékleténél. Természetes alapanyagból, fából, világos mészkő felhasználásával készült vagy azzal burkolt épületben élni tehát nemcsak költséghatékonyabb – nem kell hűtésről gondoskodni –, hanem egyúttal egészségesebb is.

Fotó: Shutterstock


Az alábbiakban összegyűjtöttük a klímaváltozás és a hőmérséklet-emelkedés legfőbb egészségügyi kockázatait.

  • A melegebb levegő vagy a hirtelen jött felmelegedés még az egészséges ember szervezetét is megterheli, fáradékonyabbak, ingerültebbek leszünk. A hőingadozásokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere-, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. Magyarországon például – a legújabb kutatások szerint – a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg tartós hőség esetén, Budapesten tapasztalható az egyik legmagasabb érték.
  • A tartós kánikula és a légmozgás hiánya miatt egyre gyakrabban alakul ki szmog, amely a gyakorlatban a levegő magas arányú szennyezettségét jelenti. Ez a légzőszervi betegségekben szenvedőkre nézve fokozottan veszélyes, de egészséges embereknél is kiválthat gyulladásos folyamatokat.
  • Hosszabb és tartósabb tüneteik vannak az allergiában szenvedő betegeknek. Még koncentráltabban jelennek meg a pollenek, a pollenszezon elhúzódik, sőt a klímaváltozás miatt új, allergén növények jelennek meg. Ez nemcsak a betegség intenzitását növeli, hanem több allergiás beteggel is kell számolni.
  • A felmelegedés és a gyakori hőingadozások a fertőző betegségeknek is kedveznek. A kullancsok, szúnyogok az enyhe tél miatt életben maradnak, és még nagyobb számban vannak jelen tavasztól őszig. Növekszik az általuk terjesztett fertőző betegségek száma, akárcsak a rágcsálók által terjesztett, főleg árvíz utáni fertőzések.
  • Végül, de nem utolsósorban a magas UV-sugárzás következtében nő a bőr rosszindulatú betegségeinek száma és gyakorisága. Ezen belül a legsúlyosabb, a melanoma előfordulásának száma emelkedik meredeken, ugyanakkor jelentős növekedés mutatkozik a többi, kevésbé veszélyes bőrrák – pl. basalioma, laphámrák – esetében is.
Fotó: Shutterstock
Vissza a címlapra

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

Hogyan születhet újjá Párizs büszkesége, a leégett Notre-Dame?

2019 tavaszán az egész világot megrázta a hír, mely szerint kigyulladt a kereszténység egyik legcsodásabb épülete, a Notre-Dame. Milliók követték figyelemmel, meddig terjed a tűz, megmenekül-e a csodálatos katedrális. Egy évvel a tűzeset után még mindig fájóan érvényes a kérdés: vajon hogyan épülhet újjá egy ilyen páratlan épület egy ekkora katasztrófa után?

Klímaváltozás és hőszigethatás – Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

Főszerepben: a kőfaragás

Hogy miért volt szükség egy filmforgatáson hozzáértő kőszobrász- és kőfaragó csapatra? Aki olvasta Ken Follett világhírű regényét, annak egyértelmű a válasz. Akinek még nem volt alkalma kézbe venni a könyvet, annak legyen elég annyi, hogy a lebilincselő történet fő szála egy katedrális megépítése körül bonyolódik a 12. századi Angliában. 

Otthonos ökotippek jövőépítőknek

Az ember – mióta világ a világ – alkot, épít, hogy védelmet találjon a természet nyers és zabolátlan erőivel szemben. Ez a tevékenység alapvetően járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez, azaz hatása messze túlmutat az építészettörténet határain. És korántsem csak azért, mert a civilizációs fejlődés során az otthonosság iránti igény csakhamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, hanem azért, mert amikor a menedék elkezdett otthonná válni, e lassú, évszázadokat átölelő folyamat során az emberi építőtevékenységben mindinkább előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások. 

Reneszánsz történet

Nomen est omen, tartja a mondás. S valóban, ez a történet a messze múltba, a reneszánsz építészet világába nyúlik vissza.