Klímaváltozás és hőszigethatás – Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

A Föld 7,4 milliárdos lakosságának több mint fele városokban él. Megdöbbentő az adat, egyrészt mert jelenleg a szárazföldek felszínének mindössze 3%-át teszik ki a városok, másrészt mert alig több mint száz évvel ezelőtt ez az arány még csupán 15% volt. Elsőre azt gondolnánk, hogy a változást csak a fejlett országokban zajló folyamatok idézték elő, pedig a Világbank becslése szerint az urbanizáció üteme az alacsony és közepes fejlettségi szintű országokban négyszer olyan gyors, mint a gazdaságilag élen járó államokban.

Az urbanizáció környezetterhelő hatása mindenki számára ismert. A környezeti károk csökkentése érdekében a fejlett országok tudatos településfejlesztési stratégiát dolgoznak ki, a városvezetők komoly hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági programokat hirdetnek meg, de maga a folyamat megállíthatatlan.

A városok népessége folyamatosan növekszik, az agglomeráció egyre nagyobb területeket kebelez be, aminek következtében csökkennek a mezőgazdasági területek a városok körül, erdők, mezők tűnnek el, helyettük utak, lakó- és ipartelepek épülnek.

Fotó: Shutterstock

Minden újabb és újabb négyzetméternyi zöld terület beépítése terheli a környezetet. A növények, fák tisztítják a levegőt, pozitív hatással vannak a környezetre, de nemcsak a közvetlen hiányuk okoz problémát, hanem a zöld területek beépítése is: talán kevesen tudják, hogy az épített környezet milyen komoly negatív befolyással bír településeink klímájára, hőmérsékletére, így növény- és állatvilágára is.

Köztudott, hogy a városokban sokkal melegebb van, mint a kevésbé sűrűn lakott településeken vagy éppen a természetben, ezt az ún. hőszigethatás okozza.

A mesterséges építőanyagok hővisszaverő képessége alacsony, elnyelik a nap által sugárzott hőt, majd azt visszabocsátják a környezetbe – ezáltal további hőmérséklet-emelkedést okozva.

A legszemléletesebb példa erre a panel épület, amely a nyári kánikulában beszívja a meleget, tartja, majd még napok múlva is ontja magából. De gondoljunk csak a műkővel lerakott járdára, amely hőségben annyira felmelegszik, hogy akár égési sérüléseket is okozhat, ha mezítláb rálépünk.

Több nagy kutatóintézet is vizsgálja a hőszigeteffektust, valamint annak rövid és hosszú távú következményeit a különböző méretű és népességű városokban. A Tennessee Egyetem egy tanulmánya szerint a hőszigetek hatása különösen akkor aggasztó, amikor egyébként is meleg a levegő, nincs felhő és nem fúj a szél, a nap sugarai pedig derékszöghöz közeli helyzetben érik a felszínt. Ez pedig napjainkban – a klímaváltozás hatására – egyre gyakoribb jelenség.

Fotó: Shutterstock

Hogy mi a megoldás?

Minél több természetes anyag a városokban. A zöld, erdős, fás területek nemcsak a szén-dioxid elnyelésére képesek, hanem nem képeznek hőszigetet, így minden zöld terület gyakorlatilag hűsíti a nagyvárosokat. A másik lehetőség a természetes építőanyagok használata. A természetes, világos mészkövek magas napsugár-visszaverődési tulajdonsággal rendelkeznek, így ezek hőmérséklete a legmelegebb napsütésben sem emelkedik a levegő hőmérséklete fölé.

A fehér mészkő felhasználásával (ilyen például a magyar süttői mészkő is) készült épületek, burkolatok nem – vagy csak minimálisan – igényelnek hűtést, így az épületek belső hőmérsékletének biztosítása sem jelent többlet-energiafelhasználást.

Nem véletlen, hogy a mediterrán vagy éppen trópusi vízpartokon épült sétányok, lakóházak és üdülők szinte kizárólag világos mészkő felhasználásával készülnek.

Fotó: Shutterstock
Vissza a címlapra

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

Hogyan születhet újjá Párizs büszkesége, a leégett Notre-Dame?

2019 tavaszán az egész világot megrázta a hír, mely szerint kigyulladt a kereszténység egyik legcsodásabb épülete, a Notre-Dame. Milliók követték figyelemmel, meddig terjed a tűz, megmenekül-e a csodálatos katedrális. Egy évvel a tűzeset után még mindig fájóan érvényes a kérdés: vajon hogyan épülhet újjá egy ilyen páratlan épület egy ekkora katasztrófa után?

Hőség? Riadó! – A felmelegedés egészségügyi hatásai

A klímaváltozás már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen. Itt van a mindennapokban, a szélsőséges időjárásban, a hőingadozásban, a viharokban, az árvizekben és az aszályokban. Gleccserek olvadnak, miközben országnyi területek sivatagosodnak el. Mindezek pedig csak a klímaváltozás közvetlen, azonnali hatásai. 

Főszerepben: a kőfaragás

Hogy miért volt szükség egy filmforgatáson hozzáértő kőszobrász- és kőfaragó csapatra? Aki olvasta Ken Follett világhírű regényét, annak egyértelmű a válasz. Akinek még nem volt alkalma kézbe venni a könyvet, annak legyen elég annyi, hogy a lebilincselő történet fő szála egy katedrális megépítése körül bonyolódik a 12. századi Angliában. 

Otthonos ökotippek jövőépítőknek

Az ember – mióta világ a világ – alkot, épít, hogy védelmet találjon a természet nyers és zabolátlan erőivel szemben. Ez a tevékenység alapvetően járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez, azaz hatása messze túlmutat az építészettörténet határain. És korántsem csak azért, mert a civilizációs fejlődés során az otthonosság iránti igény csakhamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, hanem azért, mert amikor a menedék elkezdett otthonná válni, e lassú, évszázadokat átölelő folyamat során az emberi építőtevékenységben mindinkább előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások. 

Reneszánsz történet

Nomen est omen, tartja a mondás. S valóban, ez a történet a messze múltba, a reneszánsz építészet világába nyúlik vissza.