Klímaváltozás és hőszigethatás – Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

A Föld 7,4 milliárdos lakosságának több mint fele városokban él. Megdöbbentő az adat, egyrészt mert jelenleg a szárazföldek felszínének mindössze 3%-át teszik ki a városok, másrészt mert alig több mint száz évvel ezelőtt ez az arány még csupán 15% volt. Elsőre azt gondolnánk, hogy a változást csak a fejlett országokban zajló folyamatok idézték elő, pedig a Világbank becslése szerint az urbanizáció üteme az alacsony és közepes fejlettségi szintű országokban négyszer olyan gyors, mint a gazdaságilag élen járó államokban.

Az urbanizáció környezetterhelő hatása mindenki számára ismert. A környezeti károk csökkentése érdekében a fejlett országok tudatos településfejlesztési stratégiát dolgoznak ki, a városvezetők komoly hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági programokat hirdetnek meg, de maga a folyamat megállíthatatlan.

A városok népessége folyamatosan növekszik, az agglomeráció egyre nagyobb területeket kebelez be, aminek következtében csökkennek a mezőgazdasági területek a városok körül, erdők, mezők tűnnek el, helyettük utak, lakó- és ipartelepek épülnek.

Fotó: Shutterstock

Minden újabb és újabb négyzetméternyi zöld terület beépítése terheli a környezetet. A növények, fák tisztítják a levegőt, pozitív hatással vannak a környezetre, de nemcsak a közvetlen hiányuk okoz problémát, hanem a zöld területek beépítése is: talán kevesen tudják, hogy az épített környezet milyen komoly negatív befolyással bír településeink klímájára, hőmérsékletére, így növény- és állatvilágára is.

Köztudott, hogy a városokban sokkal melegebb van, mint a kevésbé sűrűn lakott településeken vagy éppen a természetben, ezt az ún. hőszigethatás okozza.

A mesterséges építőanyagok hővisszaverő képessége alacsony, elnyelik a nap által sugárzott hőt, majd azt visszabocsátják a környezetbe – ezáltal további hőmérséklet-emelkedést okozva.

A legszemléletesebb példa erre a panel épület, amely a nyári kánikulában beszívja a meleget, tartja, majd még napok múlva is ontja magából. De gondoljunk csak a műkővel lerakott járdára, amely hőségben annyira felmelegszik, hogy akár égési sérüléseket is okozhat, ha mezítláb rálépünk.

Több nagy kutatóintézet is vizsgálja a hőszigeteffektust, valamint annak rövid és hosszú távú következményeit a különböző méretű és népességű városokban. A Tennessee Egyetem egy tanulmánya szerint a hőszigetek hatása különösen akkor aggasztó, amikor egyébként is meleg a levegő, nincs felhő és nem fúj a szél, a nap sugarai pedig derékszöghöz közeli helyzetben érik a felszínt. Ez pedig napjainkban – a klímaváltozás hatására – egyre gyakoribb jelenség.

Fotó: Shutterstock

Hogy mi a megoldás?

Minél több természetes anyag a városokban. A zöld, erdős, fás területek nemcsak a szén-dioxid elnyelésére képesek, hanem nem képeznek hőszigetet, így minden zöld terület gyakorlatilag hűsíti a nagyvárosokat. A másik lehetőség a természetes építőanyagok használata. A természetes, világos mészkövek magas napsugár-visszaverődési tulajdonsággal rendelkeznek, így ezek hőmérséklete a legmelegebb napsütésben sem emelkedik a levegő hőmérséklete fölé.

A fehér mészkő felhasználásával (ilyen például a magyar süttői mészkő is) készült épületek, burkolatok nem – vagy csak minimálisan – igényelnek hűtést, így az épületek belső hőmérsékletének biztosítása sem jelent többlet-energiafelhasználást.

Nem véletlen, hogy a mediterrán vagy éppen trópusi vízpartokon épült sétányok, lakóházak és üdülők szinte kizárólag világos mészkő felhasználásával készülnek.

Fotó: Shutterstock
Vissza a címlapra

A süttői mészkő New Yorkban is hódít

Különleges projektet valósít meg a fenntartható építészeti megoldásokat preferáló Vornado Reality Trust amerikai ingatlanbefektetési alap New Yorkban. A fejlesztésnek ezúttal magyar vonatkozása is van.

Nők a természetes szépség képviseletében

A kőben rejlő természetes szépség kiket ihletne meg jobban, mint a finom részletekre oly érzékeny és fogékony nőket? Nem csoda hát, hogy a természetes kövek iparágának minden fontos pozíciójában képviseltetik magukat, tervezőasztaloktól a bányán át a projektmenedzsmentig. Rájuk, a kőiparban dolgozó nőkre fókuszál a Women in Stone, a Natural Stone Institute tagszervezete – amely, legnagyobb örömünkre, immár tagjai között tudhatja Szöllőssy Barbarát, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezető tervezőjét is. 

Szövetségben a kőért: a Reneszánsz az Amerikai Kőszövetség tagja lett

Az elmúlt években egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés mutatkozik a világszínvonalú süttői mészkő iránt. 2022 januárjában például a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a Natural Stone Institute tagjává válhatott. Az elismert nemzetközi szervezet egy olyan szakmai szövetség, amely a természetes kővel foglalkozó iparág minden területét képviseli. A világ több mint 50 országában jelen van, tagjai a kőipar meghatározó cégei közül kerülnek ki, számuk meghaladja a kétezret. 

Pannon Stone: új néven mutatkozott be a Reneszánsz Los Angelesben

Új márkanéven értékesíti a kiváló tulajdonságokkal bíró süttői mészkövet a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. az Amerikai Egyesült Államokban: február 1. és 3. között Pannon Stone néven vett részt a vállalat az iparág egyik legfontosabb szakmai találkozóján, a 2022-es TISE nemzetközi köves kiállításon. 

Gazdasági előnyökkel is jár a városok zöldítése

A városi zöld felületek nem csupán a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában játszanak fontos szerepet, hanem gazdasági értelemben mérhető értékekkel is bírnak: hűsítik a betondzsungelt, segítik a villámárvizek megelőzését, javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt és még a városi élővilágnak is életteret nyújtanak – derül ki Lehoczky Annamária, a masfelfok.hu szerzőjének cikkéből. 

Nagy volt az érdeklődés a süttői mészkő termékek iránt a Reneszánsz nyílt napján

Október 16-án megtartotta első nyílt napját a Reneszánsz Kőfaragó Zrt., a süttői és az ürömi telephelyre is több száz érdeklődő érkezett. Amellett, hogy a látogatók akciós áron válogathattak a készleten lévő süttői mészkő termékek, bel- és kültéri mészkő burkolólapok, kőcsempék, kőpárkányok, fedkövek, kerti tipegők és szegélyek közül, a Reneszánsz Kőkert antik köveit is megvásárolhatták.

11 kategóriában ad át nívódíjat a Magyar Tájépítészek Szövetsége

Izgalmas pályázatot hirdetett meg 2021-ben a Magyar Tájépítészek Szövetsége: a Tájépítészeti Nívódíjra 2016–2020 között átadott tájépítészeti alkotások nevezését várták, amelyeket szakmai zsűri véleményez. A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. – a fenntartható építészet elkötelezettjeként – büszke arra, hogy támogatóként erősítheti ezt a jövőbe mutató kezdeményezést.  

Örömtánc a bányában

A világ egyik legnemesebb, legértékesebb mészkőkincsét rejtő süttői bánya egészen különleges esemény helyszíne volt 2021 nyarán. 

Minden a fenntarthatóságról szól a Nemzetközi Zöld Építés Hetén

Az élhető jövő egyik záloga a fenntartható építészet. Nem véletlen hát, hogy a World Green Building Council kezdeményezésével útjára indított Nemzetközi Zöld Építés Hete rendezvénysorozat fókuszában is a fenntartható épített környezet áll idén: szeptember 20–24. között a hazai közönség is számos izgalmas programon vehet részt a témában. 

Nekem a Balaton – Süttői mészkőből épül-szépül az akarattyai Ökosziget

Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja, a Nekem a Balaton az elmúlt évek egyik legnagyobb meglepetése. Olyan izgalmas közösségi teret hoztak létre Balatonakarattyán, ahol ugyanúgy megtalálja a számítását, aki kiváló minőségű kistermelői termékekre vágyik, mint aki egy jót szeretne ebédelni a családdal. A bolt történetében ráadásul a süttői mészkőnek is kiemelkedő szerep jutott.  

1
2
3
4
5