Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

Lesz-e ökológiai tanulsága az építőipar számára ennek a járványnak? S ha igen, mi kell ahhoz, hogy azt minél szélesebb rétegek tegyék magukévá, s alkalmazzák a legszélesebb körben, a legkisebb otthoni felújításoktól a nagy építési beruházásokig?

Valóban egy új kőkorszak köszönt ránk az építészetben? Ugrásszerűen meg fog nőni a kereslet a természetes kövek iránt?

Az alábbi linken található rádióinterjúban Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója beszél korunk építészetének releváns kérdéseiről, s közben azt is megtudhatjuk, miben áll egy mészkőbánya rekultivációja, miért a mészkő korunk egyik legsokoldalúbb építőanyaga, illetve hogy a jövő fenntartható építészete mely építészeti hagyományból meríthet a legtöbbet. 

A Klubrádió Utcafront című műsorában elhangzott beszélgetés ide kattintva visszahallgatható. Az interjú a 20. percnél kezdődik, ám a műsor egésze számos érdekességgel szolgál. 

Fotó: Shutterstock
Vissza a címlapra

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Hogyan születhet újjá Párizs büszkesége, a leégett Notre-Dame?

2019 tavaszán az egész világot megrázta a hír, mely szerint kigyulladt a kereszténység egyik legcsodásabb épülete, a Notre-Dame. Milliók követték figyelemmel, meddig terjed a tűz, megmenekül-e a csodálatos katedrális. Egy évvel a tűzeset után még mindig fájóan érvényes a kérdés: vajon hogyan épülhet újjá egy ilyen páratlan épület egy ekkora katasztrófa után?

Klímaváltozás és hőszigethatás – Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

Hőség? Riadó! – A felmelegedés egészségügyi hatásai

A klímaváltozás már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen. Itt van a mindennapokban, a szélsőséges időjárásban, a hőingadozásban, a viharokban, az árvizekben és az aszályokban. Gleccserek olvadnak, miközben országnyi területek sivatagosodnak el. Mindezek pedig csak a klímaváltozás közvetlen, azonnali hatásai. 

Főszerepben: a kőfaragás

Hogy miért volt szükség egy filmforgatáson hozzáértő kőszobrász- és kőfaragó csapatra? Aki olvasta Ken Follett világhírű regényét, annak egyértelmű a válasz. Akinek még nem volt alkalma kézbe venni a könyvet, annak legyen elég annyi, hogy a lebilincselő történet fő szála egy katedrális megépítése körül bonyolódik a 12. századi Angliában. 

Otthonos ökotippek jövőépítőknek

Az ember – mióta világ a világ – alkot, épít, hogy védelmet találjon a természet nyers és zabolátlan erőivel szemben. Ez a tevékenység alapvetően járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez, azaz hatása messze túlmutat az építészettörténet határain. És korántsem csak azért, mert a civilizációs fejlődés során az otthonosság iránti igény csakhamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, hanem azért, mert amikor a menedék elkezdett otthonná válni, e lassú, évszázadokat átölelő folyamat során az emberi építőtevékenységben mindinkább előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások. 

Reneszánsz történet

Nomen est omen, tartja a mondás. S valóban, ez a történet a messze múltba, a reneszánsz építészet világába nyúlik vissza.