Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Janus Pannonius magyar költőként csak halála 500. évfordulóján, 1972-ben született meg. Az addig latinul olvasható szerző bekerült a középiskolai tananyagba, és mára mindenki magyar költőként tiszteli. De hogyan lett ismert latin költő egy dunántúli fiú a reneszánsz hajnalán?

A siker záloga a jó iskola volt. A szülőhelye nyomán Csezmicei Jánosként is emlegetett gyerek anyai nagybátyja, Vitéz János segedelmével 13 évesen, 1447-ben Ferrarában kezdhette tanulmányait Guarino da Veronánál. A tüdejére gyakran panaszkodó fiú a tisztes szegénységből hirtelen a világ közepén találta magát, kora egyik leghíresebb iskolájában. A Ferrarában eltöltött alig nyolc esztendő elég volt az ambiciózus fiatalembernek ahhoz, hogy Európa-szerte híres költő legyen belőle, Janus Pannonius néven.

Janus Pannonius arcképe, Plautus-kódex A kép forrása: Wikimedia Commons

Virgonc ifjak társasága

Janus ferrarai csipkelődő, pajzán verseit máig élvezettel olvassuk. Többen is feltették már a kérdést, hogyan keletkezett ez a máig pironkodást és vihogást kiváltó versanyag. Valóban feslett életet éltek a ferrarai diákok? Valószínűbb – bár lelombozóbb is – Vergilius hatása. Akkoriban mindenki rá akart hasonlítani, úgy akart élni és írni, ahogy ő tette. S Janus korában a római költő, Vergilius fiatalkori munkájának tulajdonították az ókor egyik legerotikusabb versgyűjteményét.

Sokáig titkolták, még a latin kiadásokból is kihagyták Janus pajzán verseit. Sőt, a legobszcénebb szavakat a 18. századi Teleki-kiadásban például titkosírással szedték. Néhányan azt próbálták bebizonyítani, hogy a legborsosabbak nem is az ő munkái.

Férfikorában Janus felhagyott ezek írásával. Hogy miért? Komolyabb, ezekkel nehezen összeegyeztethető feladatokat vállalt el – Padovában rekordidő alatt sajátítja el a jogi tudományokat –, de ebben is a legnagyobb elődöt, Vergiliust követte, aki érett férfiként szintén nem írt többé erotikus verseket.

Így festett Nagyvárad a reneszánsz idején. Janus Pannoniusnak nagy bánatára el kellett hagynia kedves városát váci püspöki kinevezésekor

A politika sodrásában

Jogi tanulmányai közben egyházi-politikai pályája is kezdetét veszi: hivatalt vállalt Váradon, Titelben. 1455-ben Bécsújhelyen részt vett a császári birodalmi gyűlésen, ahol többek közt a később II. Piusként megválasztott pápával, Enea Silvio Piccolominivel is összebarátkozott. Tanulmányai befejezését követően Firenzében Cosimo Medicinél tett látogatást. A legnagyobbak közt a legnagyobbak közé készült.

Vitéz János így a kor legjelesebbjei által elismert ifjút hívhatta haza, hogy a frissen megválasztott Mátyás király szolgálatába álljon. Janus először királyi személynök, azaz ő képviseli Mátyást olyan ügyeknél, melyeknél személyes bíráskodására volt szükség. 1459-től haláláig pécsi püspök, miközben egy ideig a királyné kancellárja, szlavón bán és kincstartó is.

Évi mintegy negyvenezer aranyat „keresett”. Az összeg megítélésében segít, hogy ugyanennyi éves adót fizetett ekkortájt Szerbia a törököknek,
s Mátyás 60 000 arany fejében kapta vissza III. Frigyes császártól a magyar koronát.

Mátyás király mellett diplomáciai leveleket fogalmazott, követekkel tárgyalt. Velencébe és Rómába vezetett küldöttséget a török elleni segély ügyében. A II. Pál pápa előtt elmondott beszéde máig fennmaradt, engedélyt szerzett tőle Vitéz János pozsonyi egyeteméhez. Firenzében kapcsolatba került a kor híres filozófusával, kódexeket vásárolt magának és a királynak. Részt vett a cseh király, Podjebrád György elleni hadjáratban, s jelen volt Olmützben, Mátyás cseh királlyá választásán is.

Mantegna padovai Eremitani-kápolnában található, Szent Kristóf legendáját ábrázoló freskójának részlete. A történelmi leírások szerint a középső alakot Janus Pannoniusról mintázták A kép forrása: Wikimedia Commons

Óvakodj a titkoktól!

Mátyás udvarának kiválóságát emelte, hogy a kivételes tehetségű költő-jogász-egyházfit is foglalkoztatta. Szükség volt itt Janus minden tudására, politikai óvatosságára is. Erre utal az a verse, melyben Mátyás kérdésére, hogy mit adjon neki, ő azt válaszolja: „Akármit, csak ne titkaid!”

Bár korábban volt már egy Mátyás elleni összeesküvés, amit Janus elítélt, 1471-ben Vitéz Jánossal együtt az uralkodó ellen fordulók élére állt. Ennek több indokát is feltételezik, köztük leginkább Mátyás központosító politikája, a törökökkel szembeni védelem rovására aktivizálódó nyugati hadjáratai, s a főpapokra kirótt nagy adó lehetett meghatározó. Miután leleplezték, Janus Itália felé menekülve halt meg, 1472. március 27-én Medvevárban. Nagyságát, a művei iránti tiszteletet bizonyítja az a következő, Mátyásnak tulajdonított mondás: „Ha már nem hozhattátok elém gúzsba kötve, majd elém kerül bőrbe kötve.” A kiengesztelődött király Pécsett eltemettette, verseit pedig a Corvina könyvtár számára valóban összegyűjtette.

Vissza a címlapra

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

Hogyan születhet újjá Párizs büszkesége, a leégett Notre-Dame?

2019 tavaszán az egész világot megrázta a hír, mely szerint kigyulladt a kereszténység egyik legcsodásabb épülete, a Notre-Dame. Milliók követték figyelemmel, meddig terjed a tűz, megmenekül-e a csodálatos katedrális. Egy évvel a tűzeset után még mindig fájóan érvényes a kérdés: vajon hogyan épülhet újjá egy ilyen páratlan épület egy ekkora katasztrófa után?

Klímaváltozás és hőszigethatás – Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

Hőség? Riadó! – A felmelegedés egészségügyi hatásai

A klímaváltozás már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen. Itt van a mindennapokban, a szélsőséges időjárásban, a hőingadozásban, a viharokban, az árvizekben és az aszályokban. Gleccserek olvadnak, miközben országnyi területek sivatagosodnak el. Mindezek pedig csak a klímaváltozás közvetlen, azonnali hatásai. 

Főszerepben: a kőfaragás

Hogy miért volt szükség egy filmforgatáson hozzáértő kőszobrász- és kőfaragó csapatra? Aki olvasta Ken Follett világhírű regényét, annak egyértelmű a válasz. Akinek még nem volt alkalma kézbe venni a könyvet, annak legyen elég annyi, hogy a lebilincselő történet fő szála egy katedrális megépítése körül bonyolódik a 12. századi Angliában. 

Otthonos ökotippek jövőépítőknek

Az ember – mióta világ a világ – alkot, épít, hogy védelmet találjon a természet nyers és zabolátlan erőivel szemben. Ez a tevékenység alapvetően járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez, azaz hatása messze túlmutat az építészettörténet határain. És korántsem csak azért, mert a civilizációs fejlődés során az otthonosság iránti igény csakhamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, hanem azért, mert amikor a menedék elkezdett otthonná válni, e lassú, évszázadokat átölelő folyamat során az emberi építőtevékenységben mindinkább előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások. 

Reneszánsz történet

Nomen est omen, tartja a mondás. S valóban, ez a történet a messze múltba, a reneszánsz építészet világába nyúlik vissza.