élet
Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.
Janus Pannonius magyar költőként csak halála 500. évfordulóján, 1972-ben született meg. Az addig latinul olvasható szerző bekerült a középiskolai tananyagba, és mára mindenki magyar költőként tiszteli. De hogyan lett ismert latin költő egy dunántúli fiú a reneszánsz hajnalán?
A siker záloga a jó iskola volt. A szülőhelye nyomán Csezmicei Jánosként is emlegetett gyerek anyai nagybátyja, Vitéz János segedelmével 13 évesen, 1447-ben Ferrarában kezdhette tanulmányait Guarino da Veronánál. A tüdejére gyakran panaszkodó fiú a tisztes szegénységből hirtelen a világ közepén találta magát, kora egyik leghíresebb iskolájában. A Ferrarában eltöltött alig nyolc esztendő elég volt az ambiciózus fiatalembernek ahhoz, hogy Európa-szerte híres költő legyen belőle, Janus Pannonius néven.
Janus ferrarai csipkelődő, pajzán verseit máig élvezettel olvassuk. Többen is feltették már a kérdést, hogyan keletkezett ez a máig pironkodást és vihogást kiváltó versanyag. Valóban feslett életet éltek a ferrarai diákok? Valószínűbb – bár lelombozóbb is – Vergilius hatása. Akkoriban mindenki rá akart hasonlítani, úgy akart élni és írni, ahogy ő tette. S Janus korában a római költő, Vergilius fiatalkori munkájának tulajdonították az ókor egyik legerotikusabb versgyűjteményét.
Sokáig titkolták, még a latin kiadásokból is kihagyták Janus pajzán verseit. Sőt, a legobszcénebb szavakat a 18. századi Teleki-kiadásban például titkosírással szedték. Néhányan azt próbálták bebizonyítani, hogy a legborsosabbak nem is az ő munkái.
Férfikorában Janus felhagyott ezek írásával. Hogy miért? Komolyabb, ezekkel nehezen összeegyeztethető feladatokat vállalt el – Padovában rekordidő alatt sajátítja el a jogi tudományokat –, de ebben is a legnagyobb elődöt, Vergiliust követte, aki érett férfiként szintén nem írt többé erotikus verseket.
Jogi tanulmányai közben egyházi-politikai pályája is kezdetét veszi: hivatalt vállalt Váradon, Titelben. 1455-ben Bécsújhelyen részt vett a császári birodalmi gyűlésen, ahol többek közt a később II. Piusként megválasztott pápával, Enea Silvio Piccolominivel is összebarátkozott. Tanulmányai befejezését követően Firenzében Cosimo Medicinél tett látogatást. A legnagyobbak közt a legnagyobbak közé készült.
Vitéz János így a kor legjelesebbjei által elismert ifjút hívhatta haza, hogy a frissen megválasztott Mátyás király szolgálatába álljon. Janus először királyi személynök, azaz ő képviseli Mátyást olyan ügyeknél, melyeknél személyes bíráskodására volt szükség. 1459-től haláláig pécsi püspök, miközben egy ideig a királyné kancellárja, szlavón bán és kincstartó is.
Mátyás király mellett diplomáciai leveleket fogalmazott, követekkel tárgyalt. Velencébe és Rómába vezetett küldöttséget a török elleni segély ügyében. A II. Pál pápa előtt elmondott beszéde máig fennmaradt, engedélyt szerzett tőle Vitéz János pozsonyi egyeteméhez. Firenzében kapcsolatba került a kor híres filozófusával, kódexeket vásárolt magának és a királynak. Részt vett a cseh király, Podjebrád György elleni hadjáratban, s jelen volt Olmützben, Mátyás cseh királlyá választásán is.
Mátyás udvarának kiválóságát emelte, hogy a kivételes tehetségű költő-jogász-egyházfit is foglalkoztatta. Szükség volt itt Janus minden tudására, politikai óvatosságára is. Erre utal az a verse, melyben Mátyás kérdésére, hogy mit adjon neki, ő azt válaszolja: „Akármit, csak ne titkaid!”
Bár korábban volt már egy Mátyás elleni összeesküvés, amit Janus elítélt, 1471-ben Vitéz Jánossal együtt az uralkodó ellen fordulók élére állt. Ennek több indokát is feltételezik, köztük leginkább Mátyás központosító politikája, a törökökkel szembeni védelem rovására aktivizálódó nyugati hadjáratai, s a főpapokra kirótt nagy adó lehetett meghatározó. Miután leleplezték, Janus Itália felé menekülve halt meg, 1472. március 27-én Medvevárban. Nagyságát, a művei iránti tiszteletet bizonyítja az a következő, Mátyásnak tulajdonított mondás: „Ha már nem hozhattátok elém gúzsba kötve, majd elém kerül bőrbe kötve.” A kiengesztelődött király Pécsett eltemettette, verseit pedig a Corvina könyvtár számára valóban összegyűjtette.
Különleges házak állnak Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Mechwart liget sarkán, amelyek alapvetően határozzák meg a tér hangulatát. Homlokzataikhoz a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. jogelődjének süttői bányáiból szállítottak követ 1960-ban, a süttői mészkő pedig még 60 év után is védi és díszíti a lakóházakat. Bárki, aki ma arra sétál, a saját szemével is jól láthatja, hogy úgy az épületek, mint az azokhoz felhasznált építőanyagok is kiállták az idő próbáját.
Izgalmas szakmai programot kínál a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészek számára 2021 tavaszától, melynek keretében nem csupán a süttői mészkőbánya lesz megtekinthető, de a szakmai bejárás kiterjed a kőfaragó műhelyekre, a gyártóüzemre és az utcabútorparkra is. Szőllőssy Barbara formatervező iparművészt, a program leendő házigazdáját kértük meg, áruljon el további részleteket a kezdeményezéssel kapcsolatban.
Alig 10 perces autóútra Budapesttől mesebeli antik díszkövek és álomszép dizájn travertin burkolatok várják a lakberendezés és kertépítés szerelmeseit, egy nemrégiben nyílt egyedülálló helyen. A limitált darabszámú egyedi régiségeket és modern márkás outlet építőanyagokat kifejezetten az igényes vásárlók számára válogatják össze hétről hétre a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei. Az ürömi Fő utca felől megközelíthető szabadtéri piacon minden hétköznap 8-kor indul az élet, és egészen sötétedésig szabad a vásár és a válogatás.
A múlt és a jelen az építőiparban is találkozik: mi sem lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, mint az egyik legnemesebb természetes építőipari alapanyag, a mészkő, amely nem csupán évezredek tapasztalatát hordozza magában, de remekül illik a 21. század fenntarthatósági törekvéseihez is.
A Lovarda, a Főőrség és a Stöckl lépcső csodálatos épületei után a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciójában is fontos szerep jutott a süttői mészkőnek. A különleges munkáról, amelynek előkészületei már 2020 januárjában elkezdődtek, Tarsoly Csaba, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársa árult el kulisszatitkokat.
Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.
Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.
A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.
Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.
A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.
