San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

San Gimignano a középkorban és a reneszánsz idején a Rómába vezető zarándokút egyik fontos megállója volt, kereskedelme virágzott, módossá lett nemessége pedig több mint hetven lakótornyot emelt, büszkén hirdetve önnön nagyságát. San Gimignano varázslatos hangulatát mind a mai napig ezek a lőrésekkel csipkézett, égnek meredő paloták határozzák meg.

San Gimignano tornyai ihlették az Essexi Egyetem és a Yale építészeit középkori ihletettségű egyetemi kollégiumi épületek tervezésekor Fotó: Shutterstock

Reneszánsz a középkorban

San Gimignano kicsi ugyan, de az egy négyzetkilométerre jutó látnivalóinak száma legalább annyi, mint Firenzének. A középkorban több mint hetven, 14-54 méter magas lakótorony emelkedett itt, amelyeket az egymással versengő gazdag családok emeltek. Közülük 13 máig ellenállt a történelem viharainak. 

Az ég felé törni, a mennyországhoz közel kerülni a történelem során mindig is az ember örök vágya volt.

Eleinte szakrális jelentőséggel bírt ez a sóvárgás, s az égre meredő templomok hűvös, hipnotikus csendje a buzgó hívőket repítette az áhított magaslatokba. San Gimignano polgársága azonban már a középkor derekán reneszánsz módon gondolkodott, már nem az Úr dicsőségére, hanem saját lakóhelyének építette felhőkarcolóit. Gazdagságukkal és hatalmukkal akarták elbűvölni a többieket. 

A város épületei között olyat is találunk, amely fehér mészkőből készült – ilyen például a kép jobb szélén látható Ördög-torony. A titokzatos épület egy legenda alapján kapta a nevét, mely szerint annak tulajdonosa egy ízben hosszú időre elutazott, majd mikor hazatért, úgy vélte, a torony magasabb, mint annak előtte, s ezt az ördög művének tulajdonította Fotó: Shutterstock

A város története

San Gimignano története az etruszk és a római időkig nyúlik vissza. Toscana az ókorban a gazdag Etruszk Királyság része volt, szívében ezzel az i. e. 3. században alapított kis településsel. Az egyre erősödő városka az etruszkokat leigázó Római Birodalom uralmát is túlélte. A viharos történelem során végleges nevét a 10. században San Gimignano (Geminianus) püspök után kapta, aki azzal vívta ki népe elismerését, hogy sikeresen megvédte Attila hunjaitól Itáliát.

A középkor folyamán a szerencse tovább kísérte az egyre nagyobb hatalommal bíró San Gimignanót.
A Rómát és északot összekötő kereskedelmi és zarándokút, a Via Francigena közelsége miatt egyre nagyobb gazdagságra és hatalomra tett szert. Fénykorában még Firenzénél is jelentősebb településként tartották számon, híres tornyai ekkoriban, 1150 táján kezdtek felépülni.

Fejlődésének csak a pestisjárvány és a firenzeiek mohósága szabott gátat. A „fekete halál” idején a város csaknem elnéptelenedett. Ráadásul Firenze is szemet vetett sáfrányból készített festékére, selyemmanufaktúráira, kereskedelmére és szőlőültetvényeire. A pestis pusztításától meggyengült településen családi viszályok dúltak, végül San Gimignano lakói maguk hívták segítségül a rivális firenzeieket, akik 1353 után teljes hatalomra tettek szert.

A város fejlődése ezen a ponton megtorpant, de részben ennek köszönhető, hogy napjainkig fennmaradt középkori struktúrája. San Gimignano minden négyzetmétere műemlék lett, szent ereklye, történelmi hagyomány. 

Az UNESCO világörökségi listájára került városka házai, kertjei és lugasai mind-mind régi korok emlékeit idézik.  Fotó: Shutterstock

Napfivér, holdnővér

A dombtetőn magasodó városka misztikus hangulata mindenkit feltölt, gazdagít. Az utazó itt maga is középkori várúrnak vagy -úrnőnek érzi magát. A Collegiata-katedrális, a Szent Agostino-templom domborművei, freskói és szobrai, a kápolnák San Gimignanóban elvarázsolják a középkori városlakóvá avanzsálódott látogatót.

A város Franco Zeffirellit is megihlette, aki itt forgatta Assisi Szent Ferenc életéről szóló „Napfivér, holdnővér” című filmjét, és „Tea Mussolinivel” című alkotásának története is nagyrészt San Gimignano falai közt játszódik.

A romba dőlt erődök, a sienai és a firenzei iskola munkáit kiállító csodálatos múzeum, kápolnák büszkén hirdetik a település maradandó értékeit. Feledhetetlen látvány például a városháza (Palazzo del Popolo) tanácstermének büszkesége, Lippo Memmi nagy méretű Maestája. Napjainkban az épület képtárként funkcionál: Pinturicchio, Domenico di Michelino, Benozzo Gozzoli, Pier Francesco Fiorentino, Filippino Lippi és sok más híres reneszánsz művész alkotásai nyűgözik le a látogatót.

A Collegiata-katedrálisba lépve évszázadokat repülhetünk vissza az időben Fotó: Shutterstock
Vissza a címlapra

Mészkőből modern otthon? – A válasz nem lehet kérdéses

Mi teszi a mészkőt, az egyik legrégibb természetes alapanyagot 21. századi modern építőanyaggá? Hogyan lehet egyszerre értékőrző és trendi? Az Építkezők műsora arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mészkő mai felhasználásában. 

Különleges kezdeményezéssel várja a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészeket

Izgalmas szakmai programot kínál a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészek számára 2021 tavaszától, melynek keretében nem csupán a süttői mészkőbánya lesz megtekinthető, de a szakmai bejárás kiterjed a kőfaragó műhelyekre, a gyártóüzemre és az utcabútorparkra is. Szőllőssy Barbara formatervező iparművészt, a program leendő házigazdáját kértük meg, áruljon el további részleteket a kezdeményezéssel kapcsolatban.

A Reneszánsz Kőkert hazavihető kincsei

Alig 10 perces autóútra Budapesttől mesebeli antik díszkövek és álomszép dizájn travertin burkolatok várják a lakberendezés és kertépítés szerelmeseit, egy nemrégiben nyílt egyedülálló helyen. A limitált darabszámú egyedi régiségeket és modern márkás outlet építőanyagokat kifejezetten az igényes vásárlók számára válogatják össze hétről hétre a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei. Az ürömi Fő utca felől megközelíthető szabadtéri piacon minden hétköznap 8-kor indul az élet, és egészen sötétedésig szabad a vásár és a válogatás.

A kő útja – a kőbányától az otthonunkig

A múlt és a jelen az építőiparban is találkozik: mi sem lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, mint az egyik legnemesebb természetes építőipari alapanyag, a mészkő, amely nem csupán évezredek tapasztalatát hordozza magában, de remekül illik a 21. század fenntarthatósági törekvéseihez is.  

Süttői mészkőből születnek újjá a Budavári Palota szobrászdíszei

A Lovarda, a Főőrség és a Stöckl lépcső csodálatos épületei után a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciójában is fontos szerep jutott a süttői mészkőnek. A különleges munkáról, amelynek előkészületei már 2020 januárjában elkezdődtek, Tarsoly Csaba, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársa árult el kulisszatitkokat. 

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

1
2
3