Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

Az Országgyűlési Hivatal irodaházára az 1928-as tervek és a szomszédos épület szerinti kőburkolat került. A metrókijáró feletti vasbeton szerkezet korlátozott teherbírása miatt hagyományosan tömbkőből épült falazott homlokzat megépítése nem jöhetett szóba. Statikusok meghatározták a homlokzatburkolat lehetséges összsúlyát, mely szerint a tömbkő homlokzat súlyát több mint a felére kell csökkenteni úgy, hogy a hőszigetelt vasbeton falra rögzített, hátul kikönnyített tömbkő hatású kövek visszaadják a tér egykori hangulatát.

Nagy kihívást jelentett mind a tervezők, mind a kivitelezők számára az általánosságban 8-10 cm falvastagságúra visszafaragott tömbkövek rozsdamentes egyedi konzolokkal, kapcsokkal történő rögzítése az átszellőztetett homlokzatburkolatra. A gyártmánytervezés során mindig szem előtt kellett tartani a statikusok által meghatározott homlokzati összsúlyt, figyelembe véve az épületszerkezeti tervezők legújabb szabályozásoknak is megfelelő hőszigetelési, víz-, lég- és párazárási elvárásait.

Az oszlopok az eredeti tervek szerint vasbeton szerkezetre kapcsolt dongaburkolatú megoldással készültek volna, így a szomszédos épülettől eltérően függőleges fugák csökkentenék az összképet. A statikus tervezők a földrengés elleni EUROCOD-számítások alapján kezdetben ragaszkodtak a vasbeton maghoz. Az oszlopgyűrűk falhoz való visszakötését nem tartották elegendőnek, ezért javasoltuk a Nemzeti Színház két egyedülálló oszlopánál már jól bevált összefeszítés lehetőségét, amelyet azzal a feltétellel fogadtak el, ha minden egyes tömbkövet röntgenvizsgálattal ellenőrzünk beépítés ellőtt, a rejtett repedések elkerülése érdekében.

A főpárkány több száz kilós köveinek rögzítésére mintaszerkezetet építettünk, amely alapján erősíteni kellett az ugyan teherbíró, de több millimétert lehajló háttérszerkezeten. A tervezett háttérszerkezet tervezésénél fontos szempont volt, hogy a vasbeton szerkezet szabványos tűrése miatti néhány centiméteres pontatlanságok kiküszöbölhetők legyenek, az acélszerkezet hőmozgása ne okozzon a kőben káros feszültséget, és az épületdilatációnál a két szerkezet külön mozoghasson.

A homlokzatburkolatnak az új tűzvédelmi előírásoknak is meg kellett felelnie. Az ablakok körüli átszellőztetés lezárásával lehetett a katasztrófavédelemnek is megnyugtató megoldást adni.
Az organizáció tanulságai is kiemelkedően fontosak, hiszen az elenyésző 3 cm-es lapburkolatot leszámítva minden kőelemet daruval kellett megemelni, mivel a könnyítések ellenére is száz kilogramm feletti kőelemeket mozgattunk a beépítés során.

Az állványzat lebontása után az eredeti terv szerinti homlokzati kép ellenzői elcsendesültek, az elénk táruló kép magáért beszél.

Vissza a címlapra

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

1
2