élet
A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.
Az Országgyűlési Hivatal irodaházára az 1928-as tervek és a szomszédos épület szerinti kőburkolat került. A metrókijáró feletti vasbeton szerkezet korlátozott teherbírása miatt hagyományosan tömbkőből épült falazott homlokzat megépítése nem jöhetett szóba. Statikusok meghatározták a homlokzatburkolat lehetséges összsúlyát, mely szerint a tömbkő homlokzat súlyát több mint a felére kell csökkenteni úgy, hogy a hőszigetelt vasbeton falra rögzített, hátul kikönnyített tömbkő hatású kövek visszaadják a tér egykori hangulatát.
Nagy kihívást jelentett mind a tervezők, mind a kivitelezők számára az általánosságban 8-10 cm falvastagságúra visszafaragott tömbkövek rozsdamentes egyedi konzolokkal, kapcsokkal történő rögzítése az átszellőztetett homlokzatburkolatra. A gyártmánytervezés során mindig szem előtt kellett tartani a statikusok által meghatározott homlokzati összsúlyt, figyelembe véve az épületszerkezeti tervezők legújabb szabályozásoknak is megfelelő hőszigetelési, víz-, lég- és párazárási elvárásait.
Az oszlopok az eredeti tervek szerint vasbeton szerkezetre kapcsolt dongaburkolatú megoldással készültek volna, így a szomszédos épülettől eltérően függőleges fugák csökkentenék az összképet. A statikus tervezők a földrengés elleni EUROCOD-számítások alapján kezdetben ragaszkodtak a vasbeton maghoz. Az oszlopgyűrűk falhoz való visszakötését nem tartották elegendőnek, ezért javasoltuk a Nemzeti Színház két egyedülálló oszlopánál már jól bevált összefeszítés lehetőségét, amelyet azzal a feltétellel fogadtak el, ha minden egyes tömbkövet röntgenvizsgálattal ellenőrzünk beépítés ellőtt, a rejtett repedések elkerülése érdekében.
A főpárkány több száz kilós köveinek rögzítésére mintaszerkezetet építettünk, amely alapján erősíteni kellett az ugyan teherbíró, de több millimétert lehajló háttérszerkezeten. A tervezett háttérszerkezet tervezésénél fontos szempont volt, hogy a vasbeton szerkezet szabványos tűrése miatti néhány centiméteres pontatlanságok kiküszöbölhetők legyenek, az acélszerkezet hőmozgása ne okozzon a kőben káros feszültséget, és az épületdilatációnál a két szerkezet külön mozoghasson.
A homlokzatburkolatnak az új tűzvédelmi előírásoknak is meg kellett felelnie. Az ablakok körüli átszellőztetés lezárásával lehetett a katasztrófavédelemnek is megnyugtató megoldást adni.
Az organizáció tanulságai is kiemelkedően fontosak, hiszen az elenyésző 3 cm-es lapburkolatot leszámítva minden kőelemet daruval kellett megemelni, mivel a könnyítések ellenére is száz kilogramm feletti kőelemeket mozgattunk a beépítés során.
Az állványzat lebontása után az eredeti terv szerinti homlokzati kép ellenzői elcsendesültek, az elénk táruló kép magáért beszél.
Az élhető jövő egyik záloga a fenntartható építészet. Nem véletlen hát, hogy a World Green Building Council kezdeményezésével útjára indított Nemzetközi Zöld Építés Hete rendezvénysorozat fókuszában is a fenntartható épített környezet áll idén: szeptember 20–24. között a hazai közönség is számos izgalmas programon vehet részt a témában.
Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja, a Nekem a Balaton az elmúlt évek egyik legnagyobb meglepetése. Olyan izgalmas közösségi teret hoztak létre Balatonakarattyán, ahol ugyanúgy megtalálja a számítását, aki kiváló minőségű kistermelői termékekre vágyik, mint aki egy jót szeretne ebédelni a családdal. A bolt történetében ráadásul a süttői mészkőnek is kiemelkedő szerep jutott.
2020. januárban kezdődtek meg a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően a Budavári Palota déli összekötő szárnyának felújítási munkálatai, amelyek során nem csupán a belső terek születnek újjá, hanem a palotaépület homlokzata is. Hatalmas megtiszteltetés, hogy ebben a különleges rekonstrukcióban fontos szerep jut a süttői mészkőnek.
Az otthonunk a legértékesebb tulajdonunk, életünk középpontja, ahová visszavonulhatunk, ahol kikapcsolódhatunk. Így sok bosszúságot okoz, ha nem megfelelő minőségű anyagokat választunk az építkezés vagy a felújítás során. A kültéri burkolatok megválasztásánál például fontos, hogy fagy- és sóállót válasszunk, mert ezzel a fölösleges pénzkidobás mellett számos más bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat.
Nem csupán a klímavédőket, de számos olyan tervezőt is foglalkoztat a tengerek, óceánok szennyezettségének kérdése, akik hisznek abban, hogy a jövő építészete a fenntarthatóság építészete. Ezt tartotta szem előtt Lenka Petrakova szlovák dizájner is csodás, 8. kontinens elnevezésű projektje megalkotásakor, amellyel elnyerte a Jacques Rougerie Alapítvány pályázatának a tenger építészetéért és innovációjáért járó nagydíjat.
Ösztönös tehetség, egyedi és művészi formatervek. Tom Dixon hisz abban, hogy egy tervezőnek történetmesélőnek is kell lennie, történeteihez pedig előszeretettel használja a követ mint alapanyagot. Új boltjába online is besétálhatunk, hogy megnézzük, mit mesél nekünk...
Izgalmas online előadásokat tekinthetünk meg február 24-én ingyenesen a karbonmentes építkezés jelenéről és jövőjéről.
Olyan népszerű hírességek hívják fel a figyelmet arra, hogy jövőnk kulcsa az élet minden területére kiterjedő fenntarthatóság, mint Jennifer Lopez, Lady Gaga, Michael B. Jordan, Robert De Niro vagy éppen Venus Williams.
Izgalmas, egyedi építőipari alapanyag a mészkő, felhasználásának szinte csak a fantázia szab határt. Olyan környezetbarát, különösen alacsony karbonlábnyommal rendelkező anyag, amelyből egyaránt készíthető kültéri homlokzatburkolat, beltéri falburkolat, de akár faragott épületdísz is.
Bizonyított, hogy a süttői mészkövet már a rómaiak is jól ismerték, sőt mi több, fel is használták utak, épületek építéséhez. Miben rejlik ennek az alapanyagnak a titka? Mitől olyan egyedi és különleges? Miért lehet a fenntartható jövő egyik legfontosabb építőanyaga? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a TV2 magazinműsora, Az Építkezők.
