élet
A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.
Az Országgyűlési Hivatal irodaházára az 1928-as tervek és a szomszédos épület szerinti kőburkolat került. A metrókijáró feletti vasbeton szerkezet korlátozott teherbírása miatt hagyományosan tömbkőből épült falazott homlokzat megépítése nem jöhetett szóba. Statikusok meghatározták a homlokzatburkolat lehetséges összsúlyát, mely szerint a tömbkő homlokzat súlyát több mint a felére kell csökkenteni úgy, hogy a hőszigetelt vasbeton falra rögzített, hátul kikönnyített tömbkő hatású kövek visszaadják a tér egykori hangulatát.
Nagy kihívást jelentett mind a tervezők, mind a kivitelezők számára az általánosságban 8-10 cm falvastagságúra visszafaragott tömbkövek rozsdamentes egyedi konzolokkal, kapcsokkal történő rögzítése az átszellőztetett homlokzatburkolatra. A gyártmánytervezés során mindig szem előtt kellett tartani a statikusok által meghatározott homlokzati összsúlyt, figyelembe véve az épületszerkezeti tervezők legújabb szabályozásoknak is megfelelő hőszigetelési, víz-, lég- és párazárási elvárásait.
Az oszlopok az eredeti tervek szerint vasbeton szerkezetre kapcsolt dongaburkolatú megoldással készültek volna, így a szomszédos épülettől eltérően függőleges fugák csökkentenék az összképet. A statikus tervezők a földrengés elleni EUROCOD-számítások alapján kezdetben ragaszkodtak a vasbeton maghoz. Az oszlopgyűrűk falhoz való visszakötését nem tartották elegendőnek, ezért javasoltuk a Nemzeti Színház két egyedülálló oszlopánál már jól bevált összefeszítés lehetőségét, amelyet azzal a feltétellel fogadtak el, ha minden egyes tömbkövet röntgenvizsgálattal ellenőrzünk beépítés ellőtt, a rejtett repedések elkerülése érdekében.
A főpárkány több száz kilós köveinek rögzítésére mintaszerkezetet építettünk, amely alapján erősíteni kellett az ugyan teherbíró, de több millimétert lehajló háttérszerkezeten. A tervezett háttérszerkezet tervezésénél fontos szempont volt, hogy a vasbeton szerkezet szabványos tűrése miatti néhány centiméteres pontatlanságok kiküszöbölhetők legyenek, az acélszerkezet hőmozgása ne okozzon a kőben káros feszültséget, és az épületdilatációnál a két szerkezet külön mozoghasson.
A homlokzatburkolatnak az új tűzvédelmi előírásoknak is meg kellett felelnie. Az ablakok körüli átszellőztetés lezárásával lehetett a katasztrófavédelemnek is megnyugtató megoldást adni.
Az organizáció tanulságai is kiemelkedően fontosak, hiszen az elenyésző 3 cm-es lapburkolatot leszámítva minden kőelemet daruval kellett megemelni, mivel a könnyítések ellenére is száz kilogramm feletti kőelemeket mozgattunk a beépítés során.
Az állványzat lebontása után az eredeti terv szerinti homlokzati kép ellenzői elcsendesültek, az elénk táruló kép magáért beszél.
Különleges házak állnak Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Mechwart liget sarkán, amelyek alapvetően határozzák meg a tér hangulatát. Homlokzataikhoz a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. jogelődjének süttői bányáiból szállítottak követ 1960-ban, a süttői mészkő pedig még 60 év után is védi és díszíti a lakóházakat. Bárki, aki ma arra sétál, a saját szemével is jól láthatja, hogy úgy az épületek, mint az azokhoz felhasznált építőanyagok is kiállták az idő próbáját.
Izgalmas szakmai programot kínál a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészek számára 2021 tavaszától, melynek keretében nem csupán a süttői mészkőbánya lesz megtekinthető, de a szakmai bejárás kiterjed a kőfaragó műhelyekre, a gyártóüzemre és az utcabútorparkra is. Szőllőssy Barbara formatervező iparművészt, a program leendő házigazdáját kértük meg, áruljon el további részleteket a kezdeményezéssel kapcsolatban.
Alig 10 perces autóútra Budapesttől mesebeli antik díszkövek és álomszép dizájn travertin burkolatok várják a lakberendezés és kertépítés szerelmeseit, egy nemrégiben nyílt egyedülálló helyen. A limitált darabszámú egyedi régiségeket és modern márkás outlet építőanyagokat kifejezetten az igényes vásárlók számára válogatják össze hétről hétre a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei. Az ürömi Fő utca felől megközelíthető szabadtéri piacon minden hétköznap 8-kor indul az élet, és egészen sötétedésig szabad a vásár és a válogatás.
A múlt és a jelen az építőiparban is találkozik: mi sem lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, mint az egyik legnemesebb természetes építőipari alapanyag, a mészkő, amely nem csupán évezredek tapasztalatát hordozza magában, de remekül illik a 21. század fenntarthatósági törekvéseihez is.
A Lovarda, a Főőrség és a Stöckl lépcső csodálatos épületei után a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciójában is fontos szerep jutott a süttői mészkőnek. A különleges munkáról, amelynek előkészületei már 2020 januárjában elkezdődtek, Tarsoly Csaba, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársa árult el kulisszatitkokat.
Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.
Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.
A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.
Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.
Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.
