Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

A 2016-ban kezdődő rekonstrukciót komoly szakmai viták előzték meg. Voltak olyanok, akik vitatták, lehetséges-e és szabad-e változatlan formában felépíteni elpusztult műemlékeket, az eredmény azonban szinte mindenkit meggyőzött.

A Lovat fékező csikós szobra a Lovarda megsérült épülete előtt, 1945-ben. Egy súlyos bombatalálat miatt az épület 40 százaléka komoly károkat szenvedett Fotó: Fortepan

Az épület helyén eredetileg, a 16. században még egy dzsámi állt, de a terület később is némiképp elkülönült a Várnegyeden belül is. A budai Vár átalakításakor akkor fordult felé a figyelem, amikor Ferenc József bővíteni, korszerűsíteni kívánta a palotát, amire kiváló lehetőséget biztosított a Budavári Palotanegyednek ez a része, a Csikós udvar.

Az építkezés 1890. június 2-án kezdődött meg, Ybl Miklós tervei alapján. Az elismert építész azonban fél évvel később elhunyt, ami súlyos veszteséget jelentett a korabeli építészet számára, és egy időre a Budavári Palotanegyed átalakítása is szünetelt. Pár hónappal később Hauszmann Alajost nevezték ki Ybl utódjának. Ő nem egészen pontosan követte elődje elképzeléseit, ami minden határozott karakterrel rendelkező művésztől természetes. A terveket a visszafogottabb klasszicista neobarokk megoldások felől egy kissé bátrabb historizmus irányába vitte, főként a belső terekben.

A Lovarda rekonstrukciós munkálatai 2016-ban indultak  Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

A munkálatokon belül az 1901 és 1903 között a Csikós udvarban felépülő Magyar Királyi Lovarda lett talán a legikonikusabb épület. A budai Vár ékszerdobozának is nevezték ezt a gyönyörű épületet, méltán. Nem afféle istálló volt, hanem a királyi udvar lovas-társasági életének központja, bemutatókra is alkalmas látványos csarnokkal.

Az épület szépségében kiemelkedő szerepe van a nemes süttői mészkőnek, amely a homlokzat és díszítmények meghatározó eleme. A kőelemek gyártása még 2016 szeptemberében kezdődött, a helyezési munkálatok pedig 2019 tavaszán értek véget. 

Az épület főpárkánya és a felette található attika is süttői mészkőből készült Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

A munkálatokhoz összesen közel 300 köbméternyi süttői édesvízi kemény mészkövet használtak fel többek között a támfalak, az előlépcső, a baluszter, a lábazat, a sarokrizalit, az ablakkönyöklő, a főpárkány, az attika és a díszvázák kialakításához. A süttői mészkő mellett kis mennyiségben Aurisina Chiara mészkövet, ruskicai márványt és neuhauseni gránitot is használtak a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei a rekonstrukciós munkálatok során.  

Különösen izgalmas kihívást jelentett a szakembereknek a főlépcsőház lebegő éklépcsője. Az eredeti épület keletkezésekor rendkívül népszerű volt ez a lépcsőtípus. Különlegessége, hogy a legnagyobb pihenőelemei is egy tömbből készülnek. Kialakításához speciális, nagy nyomó- és hajlítószilárdságú Aurisina Chiara mészkőre van szükség, ám mivel a lebegő lépcsők már évtizedekkel ezelőtt kimentek a divatból, napjainkra a legtöbb olyan bánya, amely ezzel a kőtípussal foglalkozott, bezárt. A megfelelő méretben elérhető alapanyagra a Reneszánsz szakemberei végül Triesztben bukkantak rá, egy szintén már üzemen kívüli bányában. 

A Lovarda előcsarnokának oszlopai ruskicai márványból készültek Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
 
Az oszlopfők pedig Aurisina Chiara mészkőből Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
A lépcső nagy pihenőlemezei is egyetlen kőtömbből lettek kifaragva, közülük a legnagyobb mérete 260x190x19 cm, súlya már megfaragva is 2,5 tonna  Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
Vissza a címlapra

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

1
2