Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

A 2016-ban kezdődő rekonstrukciót komoly szakmai viták előzték meg. Voltak olyanok, akik vitatták, lehetséges-e és szabad-e változatlan formában felépíteni elpusztult műemlékeket, az eredmény azonban szinte mindenkit meggyőzött.

A Lovat fékező csikós szobra a Lovarda megsérült épülete előtt, 1945-ben. Egy súlyos bombatalálat miatt az épület 40 százaléka komoly károkat szenvedett Fotó: Fortepan

Az épület helyén eredetileg, a 16. században még egy dzsámi állt, de a terület később is némiképp elkülönült a Várnegyeden belül is. A budai Vár átalakításakor akkor fordult felé a figyelem, amikor Ferenc József bővíteni, korszerűsíteni kívánta a palotát, amire kiváló lehetőséget biztosított a Budavári Palotanegyednek ez a része, a Csikós udvar.

Az építkezés 1890. június 2-án kezdődött meg, Ybl Miklós tervei alapján. Az elismert építész azonban fél évvel később elhunyt, ami súlyos veszteséget jelentett a korabeli építészet számára, és egy időre a Budavári Palotanegyed átalakítása is szünetelt. Pár hónappal később Hauszmann Alajost nevezték ki Ybl utódjának. Ő nem egészen pontosan követte elődje elképzeléseit, ami minden határozott karakterrel rendelkező művésztől természetes. A terveket a visszafogottabb klasszicista neobarokk megoldások felől egy kissé bátrabb historizmus irányába vitte, főként a belső terekben.

A Lovarda rekonstrukciós munkálatai 2016-ban indultak  Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

A munkálatokon belül az 1901 és 1903 között a Csikós udvarban felépülő Magyar Királyi Lovarda lett talán a legikonikusabb épület. A budai Vár ékszerdobozának is nevezték ezt a gyönyörű épületet, méltán. Nem afféle istálló volt, hanem a királyi udvar lovas-társasági életének központja, bemutatókra is alkalmas látványos csarnokkal.

Az épület szépségében kiemelkedő szerepe van a nemes süttői mészkőnek, amely a homlokzat és díszítmények meghatározó eleme. A kőelemek gyártása még 2016 szeptemberében kezdődött, a helyezési munkálatok pedig 2019 tavaszán értek véget. 

Az épület főpárkánya és a felette található attika is süttői mészkőből készült Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

A munkálatokhoz összesen közel 300 köbméternyi süttői édesvízi kemény mészkövet használtak fel többek között a támfalak, az előlépcső, a baluszter, a lábazat, a sarokrizalit, az ablakkönyöklő, a főpárkány, az attika és a díszvázák kialakításához. A süttői mészkő mellett kis mennyiségben Aurisina Chiara mészkövet, ruskicai márványt és neuhauseni gránitot is használtak a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei a rekonstrukciós munkálatok során.  

Különösen izgalmas kihívást jelentett a szakembereknek a főlépcsőház lebegő éklépcsője. Az eredeti épület keletkezésekor rendkívül népszerű volt ez a lépcsőtípus. Különlegessége, hogy a legnagyobb pihenőelemei is egy tömbből készülnek. Kialakításához speciális, nagy nyomó- és hajlítószilárdságú Aurisina Chiara mészkőre van szükség, ám mivel a lebegő lépcsők már évtizedekkel ezelőtt kimentek a divatból, napjainkra a legtöbb olyan bánya, amely ezzel a kőtípussal foglalkozott, bezárt. A megfelelő méretben elérhető alapanyagra a Reneszánsz szakemberei végül Triesztben bukkantak rá, egy szintén már üzemen kívüli bányában. 

A Lovarda előcsarnokának oszlopai ruskicai márványból készültek Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
 
Az oszlopfők pedig Aurisina Chiara mészkőből Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
A lépcső nagy pihenőlemezei is egyetlen kőtömbből lettek kifaragva, közülük a legnagyobb mérete 260x190x19 cm, súlya már megfaragva is 2,5 tonna  Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
Vissza a címlapra

A kő útja – a kőbányától az otthonunkig

A múlt és a jelen az építőiparban is találkozik: mi sem lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, mint az egyik legnemesebb természetes építőipari alapanyag, a mészkő, amely nem csupán évezredek tapasztalatát hordozza magában, de remekül illik a 21. század fenntarthatósági törekvéseihez is.  

Süttői mészkőből születnek újjá a Budavári Palota szobrászdíszei

A Lovarda, a Főőrség és a Stöckl lépcső csodálatos épületei után a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciójában is fontos szerep jutott a süttői mészkőnek. A különleges munkáról, amelynek előkészületei már 2020 januárjában elkezdődtek, Tarsoly Csaba, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársa árult el kulisszatitkokat. 

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

1
2