élet
Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.
A 2016-ban kezdődő rekonstrukciót komoly szakmai viták előzték meg. Voltak olyanok, akik vitatták, lehetséges-e és szabad-e változatlan formában felépíteni elpusztult műemlékeket, az eredmény azonban szinte mindenkit meggyőzött.
.jpg)
Az épület helyén eredetileg, a 16. században még egy dzsámi állt, de a terület később is némiképp elkülönült a Várnegyeden belül is. A budai Vár átalakításakor akkor fordult felé a figyelem, amikor Ferenc József bővíteni, korszerűsíteni kívánta a palotát, amire kiváló lehetőséget biztosított a Budavári Palotanegyednek ez a része, a Csikós udvar.
Az építkezés 1890. június 2-án kezdődött meg, Ybl Miklós tervei alapján. Az elismert építész azonban fél évvel később elhunyt, ami súlyos veszteséget jelentett a korabeli építészet számára, és egy időre a Budavári Palotanegyed átalakítása is szünetelt. Pár hónappal később Hauszmann Alajost nevezték ki Ybl utódjának. Ő nem egészen pontosan követte elődje elképzeléseit, ami minden határozott karakterrel rendelkező művésztől természetes. A terveket a visszafogottabb klasszicista neobarokk megoldások felől egy kissé bátrabb historizmus irányába vitte, főként a belső terekben.
A munkálatokon belül az 1901 és 1903 között a Csikós udvarban felépülő Magyar Királyi Lovarda lett talán a legikonikusabb épület. A budai Vár ékszerdobozának is nevezték ezt a gyönyörű épületet, méltán. Nem afféle istálló volt, hanem a királyi udvar lovas-társasági életének központja, bemutatókra is alkalmas látványos csarnokkal.
Az épület szépségében kiemelkedő szerepe van a nemes süttői mészkőnek, amely a homlokzat és díszítmények meghatározó eleme. A kőelemek gyártása még 2016 szeptemberében kezdődött, a helyezési munkálatok pedig 2019 tavaszán értek véget.
A munkálatokhoz összesen közel 300 köbméternyi süttői édesvízi kemény mészkövet használtak fel többek között a támfalak, az előlépcső, a baluszter, a lábazat, a sarokrizalit, az ablakkönyöklő, a főpárkány, az attika és a díszvázák kialakításához. A süttői mészkő mellett kis mennyiségben Aurisina Chiara mészkövet, ruskicai márványt és neuhauseni gránitot is használtak a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei a rekonstrukciós munkálatok során.
Különösen izgalmas kihívást jelentett a szakembereknek a főlépcsőház lebegő éklépcsője. Az eredeti épület keletkezésekor rendkívül népszerű volt ez a lépcsőtípus. Különlegessége, hogy a legnagyobb pihenőelemei is egy tömbből készülnek. Kialakításához speciális, nagy nyomó- és hajlítószilárdságú Aurisina Chiara mészkőre van szükség, ám mivel a lebegő lépcsők már évtizedekkel ezelőtt kimentek a divatból, napjainkra a legtöbb olyan bánya, amely ezzel a kőtípussal foglalkozott, bezárt. A megfelelő méretben elérhető alapanyagra a Reneszánsz szakemberei végül Triesztben bukkantak rá, egy szintén már üzemen kívüli bányában.
Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja, a Nekem a Balaton az elmúlt évek egyik legnagyobb meglepetése. Olyan izgalmas közösségi teret hoztak létre Balatonakarattyán, ahol ugyanúgy megtalálja a számítását, aki kiváló minőségű kistermelői termékekre vágyik, mint aki egy jót szeretne ebédelni a családdal. A bolt történetében ráadásul a süttői mészkőnek is kiemelkedő szerep jutott.
2020. januárban kezdődtek meg a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően a Budavári Palota déli összekötő szárnyának felújítási munkálatai, amelyek során nem csupán a belső terek születnek újjá, hanem a palotaépület homlokzata is. Hatalmas megtiszteltetés, hogy ebben a különleges rekonstrukcióban fontos szerep jut a süttői mészkőnek.
Az otthonunk a legértékesebb tulajdonunk, életünk középpontja, ahová visszavonulhatunk, ahol kikapcsolódhatunk. Így sok bosszúságot okoz, ha nem megfelelő minőségű anyagokat választunk az építkezés vagy a felújítás során. A kültéri burkolatok megválasztásánál például fontos, hogy fagy- és sóállót válasszunk, mert ezzel a fölösleges pénzkidobás mellett számos más bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat.
Nem csupán a klímavédőket, de számos olyan tervezőt is foglalkoztat a tengerek, óceánok szennyezettségének kérdése, akik hisznek abban, hogy a jövő építészete a fenntarthatóság építészete. Ezt tartotta szem előtt Lenka Petrakova szlovák dizájner is csodás, 8. kontinens elnevezésű projektje megalkotásakor, amellyel elnyerte a Jacques Rougerie Alapítvány pályázatának a tenger építészetéért és innovációjáért járó nagydíjat.
Ösztönös tehetség, egyedi és művészi formatervek. Tom Dixon hisz abban, hogy egy tervezőnek történetmesélőnek is kell lennie, történeteihez pedig előszeretettel használja a követ mint alapanyagot. Új boltjába online is besétálhatunk, hogy megnézzük, mit mesél nekünk...
Izgalmas online előadásokat tekinthetünk meg február 24-én ingyenesen a karbonmentes építkezés jelenéről és jövőjéről.
Olyan népszerű hírességek hívják fel a figyelmet arra, hogy jövőnk kulcsa az élet minden területére kiterjedő fenntarthatóság, mint Jennifer Lopez, Lady Gaga, Michael B. Jordan, Robert De Niro vagy éppen Venus Williams.
Izgalmas, egyedi építőipari alapanyag a mészkő, felhasználásának szinte csak a fantázia szab határt. Olyan környezetbarát, különösen alacsony karbonlábnyommal rendelkező anyag, amelyből egyaránt készíthető kültéri homlokzatburkolat, beltéri falburkolat, de akár faragott épületdísz is.
Bizonyított, hogy a süttői mészkövet már a rómaiak is jól ismerték, sőt mi több, fel is használták utak, épületek építéséhez. Miben rejlik ennek az alapanyagnak a titka? Mitől olyan egyedi és különleges? Miért lehet a fenntartható jövő egyik legfontosabb építőanyaga? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a TV2 magazinműsora, Az Építkezők.
Mi teszi a mészkőt, az egyik legrégibb természetes alapanyagot 21. századi modern építőanyaggá? Hogyan lehet egyszerre értékőrző és trendi? Az Építkezők műsora arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mészkő mai felhasználásában.
