Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

A márka ötlete 2019-ben Szőllőssy Barbara formatervező iparművész és Balogh Attila közgazdász, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgató-helyettese találkozásakor született meg. Barbarát ekkor már jó ideje az esztétikai és gyártási filozófiában is környezettudatos közösségi bútorok foglalkoztatták. Olyan közösségi pihenőket tervezett, amelyek megjelenése messze túlmutat a megszokott funkcionális sémákon, s a maximális kényelem mellett egyfajta szellemi és lelki kalandra is invitálják használójukat. Egyedi, meditatív hangulatú bútoraival ekkor már számos komoly szakmai sikert ért el.

A DÉMÉTÉR egy klasszikus formájú utcabútor lesz, natúr vagy mintázott formában is tekintélyt parancsoló, nem lehet nem észrevenni, mégis meg tud maradni visszafogott vizuális térelemként

Attilát mindeközben szintén már jó ideje foglalkoztatták a fenntartható, zero waste gyártási technológiák és klímabarát innovációk. Főként az, vajon milyen további felhasználási lehetőségek rejlenek egy olyan minimális karbonlábnyommal rendelkező, természetes alapanyagban, mint a süttői mészkő – akár a kortárs dizájn területén. 

Amikor találkoztak, mindkettejük számára magától értetődő volt, hogy ez a lágy színvilágú különleges anyag kiválóan alkalmas lehet olyan egyedülálló esztétikai és fenntarthatósági mutatókkal rendelkező közösségi bútorok megalkotására, amelyek Barbara költői látásmódját és a Reneszánsz patinás tradícióit egyaránt jól kifejezi.

A GAIA a kavics gyermekkorunk óta jól ismert, barátságos formáira reflektál 

Féléves közös munkával egy különleges feldolgozási innováció segítségével a korábbi melléktermékből egy nagyon erős, magas kopásállóságú, ugyanakkor kimagasló esztétikai megjelenésű, plasztikusan formázható anyagot hoztak létre, amelyből Barbara települések, közösségi terek és kertek, vízparti sétányok számára szobornak is beillő kültéri bútorokat álmodott.

Az eredmény lélegzetelállító lett: az új, környezetbarát utcabútorcsalád a természet igézetét hozza majd el a városokba, irodákba, parkokba, és az erdőszélen is épp oly szerényen bújhatnak majd meg ezek a pihenők, mint a sziklák és fák mellettük. Úgy, mintha maguk is velük együtt nőttek volna ki a földből! De hiszen ott is születtek, s most hazaértek – s általuk bárhol és bármikor hazaérkezhetünk, megpihenhetünk mi is mindannyian.

Ismerje meg Ön is ezt az unikális, megnyugtató távlatokat idéző világot: íme egy kis ízelítő a hamarosan széles körben is hozzáférhető kültéri bútorainkból.

A LONO olyan moduláris utcabútor, amelyből többféle méretű és funkciójú köztéri elem alakítható ki az egyszemélyes ülőkétől az akár tízszemélyes kanapéig
Az INARI tervezése során fontos szempont volt, hogy ha éppen nem használja senki, akkor se sugározza az üresség érzését, így egyszerre bútor és köztéri installáció is egyben
A ZORJA formájának különlegességét az adja, hogy az íves vonalak és a szigorú négyzetes formák együttesen jelennek meg a bútoron
Vissza a címlapra

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

1
2