Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Balogh Miklós, a Reneszánsz Zrt. vezérigazgatója a Magyar Hírlap megkeresésére annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az építőipar működésében nagyobb szerepet kap a lokalitás, azaz a minőségi, a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkező hazai építőanyagok felhasználása. Az Egyesült Államokban külön szabvány van a kő hőszigethatást mérséklő funkciójára, Franciaországban és Németországban most kezdik ezt kialakítani. Óriási piaca van a mészkőnek, az egykori Pannon-tengernek köszönhetően pedig Magyarországon sincs hiány ebből a klímabarát, természetes alapanyagból.

Az észak-magyarországi Süttő község közelében található mészkőbányákat elődeink már közel 2000 éve művelik, az innen származó mészkövet az ókori Római Birodalomban is használták Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt. 

A cikk felhívta a figyelmet arra is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint februárban 6,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés januárhoz képest. Az építőanyag-ipar, az építőipar, valamint az állami és a magánmegrendelések, beruházások nem álltak le a veszélyhelyzet kihirdetése után sem. Felgyorsultak a beruházások a turizmus-vendéglátás visszaesésével, hiszen az emberek a korlátozások miatt nem utazhattak el, több idejük maradt a ház-, illetve lakásfelújításokra, sőt a Nyugat-Európából hazatérő szakembe­rek újabb munkaerőt jelentettek a hazai iparnak.

„Emellett az emberek zöldkörnyezeti igénye is megnőhet, a természeti anyagokhoz fordulnak, hiszen így könnyebben élnek túl egy ilyen járványhelyzetet. Az emberek költekezéséből az eddigiektől eltérően más ágazatok profitáltak, így az építőipar is” – mondta Balogh Miklós.

A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. tulajdonosa azt is kifejtette, hogy az építőipar legfontosabb feladata, hogy a jövőre készüljön. A járvány legjelentősebb pozitív hatása a környezetvédelem hangsúlyossá válá­sa, és az innovációban is keresni kell a lehetőségeket. Úgy látja, a hőszigethatások, azaz a városok levegőre gyakorolt terhelésének elemzésére és megvalósítására kell összpontosítania a magyar építőiparnak.

A mészkő a legmodernebb klasszikus építőanyag. A süttői kőburkolat remekül kivédi a hőszigethatást, enyhítve a nyári extrém forróság hatásait (a fenti képen a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, míg alul a MOM Park mészkő burkolata látható) Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

Külföldön már akadnak efféle törekvések: az arab országokban például a fekete aszfaltot sárgára és fehérre, Los Angelesben a szürke gránitburkolatot fehérre festik, hogy csökkentsék az anyagok hőterhelő hatását. A gránit, aszfalt akár húsz fokkal is emelheti a levegő hőmérsékletét, azaz harminc fokban ötvenfokosra melegszik. A világos mészkő ezzel szemben képes ellenállni még a legextrémebb nyári hőterhelésnek is. Egyedülálló fizikai tulajdonságainak köszönhetően a legnagyobb kánikulában is képes kellemes hőérzetet biztosítani.

A térburkoló anyagok közül messze a világos mészkövek nyújtják a leghatásosabb védelmet a városok élhetőségét fenyegető hőszigethatás ellen. A klímaváltozás korában ennek kiemelt jelentősége van a várostervezésben. 

Vissza a címlapra
Tovább a forráshoz: magyarhirlap.hu

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

1
2