Mészkő: a fenntarthatóság egyik alapköve

A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat. 

Balogh Miklós, a Reneszánsz Zrt. vezérigazgatója a Magyar Hírlap megkeresésére annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az építőipar működésében nagyobb szerepet kap a lokalitás, azaz a minőségi, a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkező hazai építőanyagok felhasználása. Az Egyesült Államokban külön szabvány van a kő hőszigethatást mérséklő funkciójára, Franciaországban és Németországban most kezdik ezt kialakítani. Óriási piaca van a mészkőnek, az egykori Pannon-tengernek köszönhetően pedig Magyarországon sincs hiány ebből a klímabarát, természetes alapanyagból.

Az észak-magyarországi Süttő község közelében található mészkőbányákat elődeink már közel 2000 éve művelik, az innen származó mészkövet az ókori Római Birodalomban is használták Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt. 

A cikk felhívta a figyelmet arra is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint februárban 6,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés januárhoz képest. Az építőanyag-ipar, az építőipar, valamint az állami és a magánmegrendelések, beruházások nem álltak le a veszélyhelyzet kihirdetése után sem. Felgyorsultak a beruházások a turizmus-vendéglátás visszaesésével, hiszen az emberek a korlátozások miatt nem utazhattak el, több idejük maradt a ház-, illetve lakásfelújításokra, sőt a Nyugat-Európából hazatérő szakembe­rek újabb munkaerőt jelentettek a hazai iparnak.

„Emellett az emberek zöldkörnyezeti igénye is megnőhet, a természeti anyagokhoz fordulnak, hiszen így könnyebben élnek túl egy ilyen járványhelyzetet. Az emberek költekezéséből az eddigiektől eltérően más ágazatok profitáltak, így az építőipar is” – mondta Balogh Miklós.

A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. tulajdonosa azt is kifejtette, hogy az építőipar legfontosabb feladata, hogy a jövőre készüljön. A járvány legjelentősebb pozitív hatása a környezetvédelem hangsúlyossá válá­sa, és az innovációban is keresni kell a lehetőségeket. Úgy látja, a hőszigethatások, azaz a városok levegőre gyakorolt terhelésének elemzésére és megvalósítására kell összpontosítania a magyar építőiparnak.

A mészkő a legmodernebb klasszikus építőanyag. A süttői kőburkolat remekül kivédi a hőszigethatást, enyhítve a nyári extrém forróság hatásait (a fenti képen a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, míg alul a MOM Park mészkő burkolata látható) Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

Külföldön már akadnak efféle törekvések: az arab országokban például a fekete aszfaltot sárgára és fehérre, Los Angelesben a szürke gránitburkolatot fehérre festik, hogy csökkentsék az anyagok hőterhelő hatását. A gránit, aszfalt akár húsz fokkal is emelheti a levegő hőmérsékletét, azaz harminc fokban ötvenfokosra melegszik. A világos mészkő ezzel szemben képes ellenállni még a legextrémebb nyári hőterhelésnek is. Egyedülálló fizikai tulajdonságainak köszönhetően a legnagyobb kánikulában is képes kellemes hőérzetet biztosítani.

A térburkoló anyagok közül messze a világos mészkövek nyújtják a leghatásosabb védelmet a városok élhetőségét fenyegető hőszigethatás ellen. A klímaváltozás korában ennek kiemelt jelentősége van a várostervezésben. 

Vissza a címlapra
Tovább a forráshoz: magyarhirlap.hu

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

San Gimignano, a „középkori Manhattan”

Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.

Híres mészkő épületek, amelyek kiállták az idő próbáját

Noha a mészkő évezredek óta az egyik legnépszerűbb kő szerte a világon, kevesen tudják, milyen szerves és fontos szerepet játszott ez a természetes anyag az építészet történetében. Számos olyan ikonikus épület készült mészkő felhasználásával, amely azóta is – évszázadok, évezredek elteltével – lenyűgöző. 

Az új kőkorszak

„Az épített környezetünket alkotó anyagoknak a történelem során még soha nem kellett olyan tekintetben bizonyítaniuk értéküket, mint napjainkban, a klímaváltozás egyre drámaibb következményeinek fényében” – olvashatjuk egy izgalmas londoni kiállítás, a The New Stone Age bemutatkozó szövegében. 

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

1
2