Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Az European Data Journalism Network friss közleménye szerint több mint 35 000 európai településen nőtt az átlaghőmérséklet 2 Celsius-fok feletti értékkel az elmúlt fél évszázadban.

Az Európai Unió Copernicus programjának adatain alapuló kutatás több mint 100 ezer európai településen vizsgálta meg, hogyan változott a hőmérséklet az utóbbi ötven évben. Az adatok szerint a vizsgált 102 445 település között mindössze 73 olyan akadt, ahol csökkent a hőmérséklet, igaz, ott is csupán néhány tizednyi Celsius-fokkal. Ezzel szemben akadt olyan terület is, ahol az 5 Celsius-fokot is eléri a különbség. 

Noha a globális felmelegedés nem egyforma hatással bír Európa különböző térségeire, a kutatók a vizsgált 35 ország mindegyikében (Málta kivételével) találtak legalább egy olyan közigazgatási egységet, ahol több mint 2 Celsius-fokos volt az emelkedés. 23 országban pedig legalább egy helyütt több mint 3 Celsius-fokos emelkedést mutattak az adatok. 

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa a European Data Journalism Network kutatása szerint Fotó: Shutterstock

A közlemény szerint a fővárosok tekintetében Riga után Budapesten tapasztalható a második legnagyobb, 4 Celsius-fok feletti átlaghőmérséklet-növekedés. Az adatok szerint a Kárpát-medence egészére gyorsabb melegedés jellemző, amit a magyar fővárosban tovább súlyosbít a hőszigethatás egyre erőteljesebb jelensége.

Az adatok elemzése során a European Data Journalism Network kikérte a Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András véleményét is, aki megerősítette, hogy a rengeteg aszfalt, valamint az a tény, hogy egyes kerületekben egy lakosra átlagosan kevesebb mint egy négyzetméternyi zöldterület jut, sokat ront a város élhetőségén.  

A Qubit témával foglalkozó cikke a kutatás kapcsán ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ennél jóval kisebb mértékű, 2,1 Celsius-fokos felmelegedés ment végbe Budapesten a hatvanas évek óta, illetve kitér arra is, hogy milyen okokra vezethető vissza a két adat közötti különbség. 

Az átlagos évi hőmérséklet-emelkedés alakulása Budapesten, Rigában és Varsóban  Fotó: OBCT/EDJNet

A European Data Journalism Network kutatásai is azt bizonyítják, hogy égető szükség van arra, hogy fenntartható és hosszú távon is élhető alternatívákat dolgozzunk ki és alkalmazzunk városainkban, különös tekintettel a sűrűn lakott nagyvárosokra. 

Szerencsére vannak olyan eszközök a kezünkben, amelyekkel felvehetjük a harcot a felmelegedés egyre aggasztóbb, már az emberi egészséget is veszélyeztető következményeivel szemben. Rengeteget tehetünk egy élhetőbb városi környezet kialakításáért a zöldfelületek növelésével, hiszen a fák nem csupán árnyékot adnak, de párologtatnak is, azaz hőt vonnak el környezetükből. Ugyanakkor nem csupán az a fontos, hogy mennyi területet hagyunk szabadon, és mennyit építünk be, hanem az is, hogy ha beépítjük, azt hogyan tesszük. A klímaváltozás korában a jövő útját azok az anyagok jelentik, amelyek természetazonos megoldást jelentenek, és kellemes hőérzetet képesek biztosítani környezetüknek.

A fenntarthatóság egyik nagyon fontos záloga volna, hogy a hőmágnesként viselkedő építőanyagok (beton, gránit, aszfalt stb.) helyett hősemleges és hővisszaverő anyagok használatában gondolkodjunk. Ilyen természetes anyag a világos mészkő. Ám ennek a rendkívül jó hővisszaverő tulajdonságokkal bíró kőnek is számos típusa létezik: akad közöttük olyan, amelyik csupán a mediterrán klímát bírja, hidegebb területeken könnyen széttöredezik, de van olyan is, amely kontinentális éghajlaton is remekül teljesít. A süttői mészkő kiváló fizikai tulajdonságainak köszönhetően fagyálló, terhelhető és sórezisztens, azaz a téli időjárást és az azzal járó környezeti ártalmakat is kiválóan tolerálja.

A süttői mészkővel burkolt terek, utcák, sétányok vagy az ebből készült utcabútorok, padok, pihenők a legtűzőbb napsütésben sem forrósodnak fel, azaz nem képeznek a városok felmelegedésében kulcsszerepet játszó hőszigeteket. 

A fenti, azonos körülmények között megvalósult mérési adatok is jól mutatják, mekkora különbségek lehetnek a különböző anyagok hővisszaverő képessége között, és hogy a süttői mészkő valóban kulcsszerepet játszhat a városi hőszigetek csökkentésében, felszámolásában Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
Vissza a címlapra

Mészkőből modern otthon? – A válasz nem lehet kérdéses

Mi teszi a mészkőt, az egyik legrégibb természetes alapanyagot 21. századi modern építőanyaggá? Hogyan lehet egyszerre értékőrző és trendi? Az Építkezők műsora arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mészkő mai felhasználásában. 

Különleges kezdeményezéssel várja a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészeket

Izgalmas szakmai programot kínál a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészek számára 2021 tavaszától, melynek keretében nem csupán a süttői mészkőbánya lesz megtekinthető, de a szakmai bejárás kiterjed a kőfaragó műhelyekre, a gyártóüzemre és az utcabútorparkra is. Szőllőssy Barbara formatervező iparművészt, a program leendő házigazdáját kértük meg, áruljon el további részleteket a kezdeményezéssel kapcsolatban.

A Reneszánsz Kőkert hazavihető kincsei

Alig 10 perces autóútra Budapesttől mesebeli antik díszkövek és álomszép dizájn travertin burkolatok várják a lakberendezés és kertépítés szerelmeseit, egy nemrégiben nyílt egyedülálló helyen. A limitált darabszámú egyedi régiségeket és modern márkás outlet építőanyagokat kifejezetten az igényes vásárlók számára válogatják össze hétről hétre a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei. Az ürömi Fő utca felől megközelíthető szabadtéri piacon minden hétköznap 8-kor indul az élet, és egészen sötétedésig szabad a vásár és a válogatás.

A kő útja – a kőbányától az otthonunkig

A múlt és a jelen az építőiparban is találkozik: mi sem lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, mint az egyik legnemesebb természetes építőipari alapanyag, a mészkő, amely nem csupán évezredek tapasztalatát hordozza magában, de remekül illik a 21. század fenntarthatósági törekvéseihez is.  

Süttői mészkőből születnek újjá a Budavári Palota szobrászdíszei

A Lovarda, a Főőrség és a Stöckl lépcső csodálatos épületei után a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciójában is fontos szerep jutott a süttői mészkőnek. A különleges munkáról, amelynek előkészületei már 2020 januárjában elkezdődtek, Tarsoly Csaba, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársa árult el kulisszatitkokat. 

Mi fán terem a travertin?

Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.

Főőrség és Stöckl lépcső: süttői mészkőből épültek újjá a Csikós udvar épületei

Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.

Hamarosan fenntartható közösségi márkával bővül a Reneszánsz kínálata

A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.

Budavár reneszánsza: újjáépült a Lovarda

Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.

Tradíció és modernitás: bravúros építészeti megoldások a Kossuth tér arculatának helyreállításában

A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.    

1
2
3