élet
Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.
Az European Data Journalism Network friss közleménye szerint több mint 35 000 európai településen nőtt az átlaghőmérséklet 2 Celsius-fok feletti értékkel az elmúlt fél évszázadban.
Az Európai Unió Copernicus programjának adatain alapuló kutatás több mint 100 ezer európai településen vizsgálta meg, hogyan változott a hőmérséklet az utóbbi ötven évben. Az adatok szerint a vizsgált 102 445 település között mindössze 73 olyan akadt, ahol csökkent a hőmérséklet, igaz, ott is csupán néhány tizednyi Celsius-fokkal. Ezzel szemben akadt olyan terület is, ahol az 5 Celsius-fokot is eléri a különbség.
Noha a globális felmelegedés nem egyforma hatással bír Európa különböző térségeire, a kutatók a vizsgált 35 ország mindegyikében (Málta kivételével) találtak legalább egy olyan közigazgatási egységet, ahol több mint 2 Celsius-fokos volt az emelkedés. 23 országban pedig legalább egy helyütt több mint 3 Celsius-fokos emelkedést mutattak az adatok.
A közlemény szerint a fővárosok tekintetében Riga után Budapesten tapasztalható a második legnagyobb, 4 Celsius-fok feletti átlaghőmérséklet-növekedés. Az adatok szerint a Kárpát-medence egészére gyorsabb melegedés jellemző, amit a magyar fővárosban tovább súlyosbít a hőszigethatás egyre erőteljesebb jelensége.
Az adatok elemzése során a European Data Journalism Network kikérte a Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András véleményét is, aki megerősítette, hogy a rengeteg aszfalt, valamint az a tény, hogy egyes kerületekben egy lakosra átlagosan kevesebb mint egy négyzetméternyi zöldterület jut, sokat ront a város élhetőségén.
A Qubit témával foglalkozó cikke a kutatás kapcsán ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ennél jóval kisebb mértékű, 2,1 Celsius-fokos felmelegedés ment végbe Budapesten a hatvanas évek óta, illetve kitér arra is, hogy milyen okokra vezethető vissza a két adat közötti különbség.
A European Data Journalism Network kutatásai is azt bizonyítják, hogy égető szükség van arra, hogy fenntartható és hosszú távon is élhető alternatívákat dolgozzunk ki és alkalmazzunk városainkban, különös tekintettel a sűrűn lakott nagyvárosokra.
Szerencsére vannak olyan eszközök a kezünkben, amelyekkel felvehetjük a harcot a felmelegedés egyre aggasztóbb, már az emberi egészséget is veszélyeztető következményeivel szemben. Rengeteget tehetünk egy élhetőbb városi környezet kialakításáért a zöldfelületek növelésével, hiszen a fák nem csupán árnyékot adnak, de párologtatnak is, azaz hőt vonnak el környezetükből. Ugyanakkor nem csupán az a fontos, hogy mennyi területet hagyunk szabadon, és mennyit építünk be, hanem az is, hogy ha beépítjük, azt hogyan tesszük. A klímaváltozás korában a jövő útját azok az anyagok jelentik, amelyek természetazonos megoldást jelentenek, és kellemes hőérzetet képesek biztosítani környezetüknek.
A fenntarthatóság egyik nagyon fontos záloga volna, hogy a hőmágnesként viselkedő építőanyagok (beton, gránit, aszfalt stb.) helyett hősemleges és hővisszaverő anyagok használatában gondolkodjunk. Ilyen természetes anyag a világos mészkő. Ám ennek a rendkívül jó hővisszaverő tulajdonságokkal bíró kőnek is számos típusa létezik: akad közöttük olyan, amelyik csupán a mediterrán klímát bírja, hidegebb területeken könnyen széttöredezik, de van olyan is, amely kontinentális éghajlaton is remekül teljesít. A süttői mészkő kiváló fizikai tulajdonságainak köszönhetően fagyálló, terhelhető és sórezisztens, azaz a téli időjárást és az azzal járó környezeti ártalmakat is kiválóan tolerálja.
A süttői mészkővel burkolt terek, utcák, sétányok vagy az ebből készült utcabútorok, padok, pihenők a legtűzőbb napsütésben sem forrósodnak fel, azaz nem képeznek a városok felmelegedésében kulcsszerepet játszó hőszigeteket.
Különleges projektet valósít meg a fenntartható építészeti megoldásokat preferáló Vornado Reality Trust amerikai ingatlanbefektetési alap New Yorkban. A fejlesztésnek ezúttal magyar vonatkozása is van.
A kőben rejlő természetes szépség kiket ihletne meg jobban, mint a finom részletekre oly érzékeny és fogékony nőket? Nem csoda hát, hogy a természetes kövek iparágának minden fontos pozíciójában képviseltetik magukat, tervezőasztaloktól a bányán át a projektmenedzsmentig. Rájuk, a kőiparban dolgozó nőkre fókuszál a Women in Stone, a Natural Stone Institute tagszervezete – amely, legnagyobb örömünkre, immár tagjai között tudhatja Szöllőssy Barbarát, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezető tervezőjét is.
Az elmúlt években egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés mutatkozik a világszínvonalú süttői mészkő iránt. 2022 januárjában például a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a Natural Stone Institute tagjává válhatott. Az elismert nemzetközi szervezet egy olyan szakmai szövetség, amely a természetes kővel foglalkozó iparág minden területét képviseli. A világ több mint 50 országában jelen van, tagjai a kőipar meghatározó cégei közül kerülnek ki, számuk meghaladja a kétezret.
Új márkanéven értékesíti a kiváló tulajdonságokkal bíró süttői mészkövet a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. az Amerikai Egyesült Államokban: február 1. és 3. között Pannon Stone néven vett részt a vállalat az iparág egyik legfontosabb szakmai találkozóján, a 2022-es TISE nemzetközi köves kiállításon.
A városi zöld felületek nem csupán a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában játszanak fontos szerepet, hanem gazdasági értelemben mérhető értékekkel is bírnak: hűsítik a betondzsungelt, segítik a villámárvizek megelőzését, javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt és még a városi élővilágnak is életteret nyújtanak – derül ki Lehoczky Annamária, a masfelfok.hu szerzőjének cikkéből.
Október 16-án megtartotta első nyílt napját a Reneszánsz Kőfaragó Zrt., a süttői és az ürömi telephelyre is több száz érdeklődő érkezett. Amellett, hogy a látogatók akciós áron válogathattak a készleten lévő süttői mészkő termékek, bel- és kültéri mészkő burkolólapok, kőcsempék, kőpárkányok, fedkövek, kerti tipegők és szegélyek közül, a Reneszánsz Kőkert antik köveit is megvásárolhatták.
Izgalmas pályázatot hirdetett meg 2021-ben a Magyar Tájépítészek Szövetsége: a Tájépítészeti Nívódíjra 2016–2020 között átadott tájépítészeti alkotások nevezését várták, amelyeket szakmai zsűri véleményez. A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. – a fenntartható építészet elkötelezettjeként – büszke arra, hogy támogatóként erősítheti ezt a jövőbe mutató kezdeményezést.
A világ egyik legnemesebb, legértékesebb mészkőkincsét rejtő süttői bánya egészen különleges esemény helyszíne volt 2021 nyarán.
Az élhető jövő egyik záloga a fenntartható építészet. Nem véletlen hát, hogy a World Green Building Council kezdeményezésével útjára indított Nemzetközi Zöld Építés Hete rendezvénysorozat fókuszában is a fenntartható épített környezet áll idén: szeptember 20–24. között a hazai közönség is számos izgalmas programon vehet részt a témában.
Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja, a Nekem a Balaton az elmúlt évek egyik legnagyobb meglepetése. Olyan izgalmas közösségi teret hoztak létre Balatonakarattyán, ahol ugyanúgy megtalálja a számítását, aki kiváló minőségű kistermelői termékekre vágyik, mint aki egy jót szeretne ebédelni a családdal. A bolt történetében ráadásul a süttői mészkőnek is kiemelkedő szerep jutott.
