Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa

Az elmúlt ötven évben Budapesten 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kontinens fővárosai közül csupán Rigára van még ennél is rosszabb hatással a klímaváltozás.

Az European Data Journalism Network friss közleménye szerint több mint 35 000 európai településen nőtt az átlaghőmérséklet 2 Celsius-fok feletti értékkel az elmúlt fél évszázadban.

Az Európai Unió Copernicus programjának adatain alapuló kutatás több mint 100 ezer európai településen vizsgálta meg, hogyan változott a hőmérséklet az utóbbi ötven évben. Az adatok szerint a vizsgált 102 445 település között mindössze 73 olyan akadt, ahol csökkent a hőmérséklet, igaz, ott is csupán néhány tizednyi Celsius-fokkal. Ezzel szemben akadt olyan terület is, ahol az 5 Celsius-fokot is eléri a különbség. 

Noha a globális felmelegedés nem egyforma hatással bír Európa különböző térségeire, a kutatók a vizsgált 35 ország mindegyikében (Málta kivételével) találtak legalább egy olyan közigazgatási egységet, ahol több mint 2 Celsius-fokos volt az emelkedés. 23 országban pedig legalább egy helyütt több mint 3 Celsius-fokos emelkedést mutattak az adatok. 

Budapest Európa második leggyorsabban melegedő fővárosa a European Data Journalism Network kutatása szerint Fotó: Shutterstock

A közlemény szerint a fővárosok tekintetében Riga után Budapesten tapasztalható a második legnagyobb, 4 Celsius-fok feletti átlaghőmérséklet-növekedés. Az adatok szerint a Kárpát-medence egészére gyorsabb melegedés jellemző, amit a magyar fővárosban tovább súlyosbít a hőszigethatás egyre erőteljesebb jelensége.

Az adatok elemzése során a European Data Journalism Network kikérte a Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András véleményét is, aki megerősítette, hogy a rengeteg aszfalt, valamint az a tény, hogy egyes kerületekben egy lakosra átlagosan kevesebb mint egy négyzetméternyi zöldterület jut, sokat ront a város élhetőségén.  

A Qubit témával foglalkozó cikke a kutatás kapcsán ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ennél jóval kisebb mértékű, 2,1 Celsius-fokos felmelegedés ment végbe Budapesten a hatvanas évek óta, illetve kitér arra is, hogy milyen okokra vezethető vissza a két adat közötti különbség. 

Az átlagos évi hőmérséklet-emelkedés alakulása Budapesten, Rigában és Varsóban  Fotó: OBCT/EDJNet

A European Data Journalism Network kutatásai is azt bizonyítják, hogy égető szükség van arra, hogy fenntartható és hosszú távon is élhető alternatívákat dolgozzunk ki és alkalmazzunk városainkban, különös tekintettel a sűrűn lakott nagyvárosokra. 

Szerencsére vannak olyan eszközök a kezünkben, amelyekkel felvehetjük a harcot a felmelegedés egyre aggasztóbb, már az emberi egészséget is veszélyeztető következményeivel szemben. Rengeteget tehetünk egy élhetőbb városi környezet kialakításáért a zöldfelületek növelésével, hiszen a fák nem csupán árnyékot adnak, de párologtatnak is, azaz hőt vonnak el környezetükből. Ugyanakkor nem csupán az a fontos, hogy mennyi területet hagyunk szabadon, és mennyit építünk be, hanem az is, hogy ha beépítjük, azt hogyan tesszük. A klímaváltozás korában a jövő útját azok az anyagok jelentik, amelyek természetazonos megoldást jelentenek, és kellemes hőérzetet képesek biztosítani környezetüknek.

A fenntarthatóság egyik nagyon fontos záloga volna, hogy a hőmágnesként viselkedő építőanyagok (beton, gránit, aszfalt stb.) helyett hősemleges és hővisszaverő anyagok használatában gondolkodjunk. Ilyen természetes anyag a világos mészkő. Ám ennek a rendkívül jó hővisszaverő tulajdonságokkal bíró kőnek is számos típusa létezik: akad közöttük olyan, amelyik csupán a mediterrán klímát bírja, hidegebb területeken könnyen széttöredezik, de van olyan is, amely kontinentális éghajlaton is remekül teljesít. A süttői mészkő kiváló fizikai tulajdonságainak köszönhetően fagyálló, terhelhető és sórezisztens, azaz a téli időjárást és az azzal járó környezeti ártalmakat is kiválóan tolerálja.

A süttői mészkővel burkolt terek, utcák, sétányok vagy az ebből készült utcabútorok, padok, pihenők a legtűzőbb napsütésben sem forrósodnak fel, azaz nem képeznek a városok felmelegedésében kulcsszerepet játszó hőszigeteket. 

A fenti, azonos körülmények között megvalósult mérési adatok is jól mutatják, mekkora különbségek lehetnek a különböző anyagok hővisszaverő képessége között, és hogy a süttői mészkő valóban kulcsszerepet játszhat a városi hőszigetek csökkentésében, felszámolásában Fotó: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
Vissza a címlapra

Ahol nagy a szükség, közel a segítség

Nem csupán a koronavírus-járvány nyomán fellépő egészségügyi vészhelyzet példa nélkül való, de a jelenséget övező emberi összefogás mértéke is. Az emberi segítségnyújtás számos szép példájának lehetünk tanúi az Élő Bolygónk weboldalon. 

Egy máig inspiráló reneszánsz egyéniség: Janus Pannonius

Akadnak olyan személyiségek a világtörténelemben, akiknek élete időtlen tanulságokkal bír. Janus Pannonius is ilyen. Nem csupán korának, a reneszánsznak volt emblematikus alakja ő, de életének története ma is inspiráló példaként szolgálhat. Egyszerre volt sikeres a szellemi, az üzleti és a közéletben. Európai értelemben vett intellektus, elismert tudós, jogi doktor, politikus, diplomata és egyházfi volt.

Mi vár az építészetre a koronavírus-járvány után?

A világszerte tomboló koronavírus-járvány nagyon sok szempontból változtatta meg az emberek életét. Tudtuk persze már egy ideje, hogy az a felgyorsult tempó, amelyben éltünk, nem fenntartható. A vírus most kicsit megállította a világot, van idő gondolkodni a szokásainkon. De milyen lesz a járvány utáni élet? Milyen hatással lesz mindez az építészetre, az építőiparra?

Hogyan születhet újjá Párizs büszkesége, a leégett Notre-Dame?

2019 tavaszán az egész világot megrázta a hír, mely szerint kigyulladt a kereszténység egyik legcsodásabb épülete, a Notre-Dame. Milliók követték figyelemmel, meddig terjed a tűz, megmenekül-e a csodálatos katedrális. Egy évvel a tűzeset után még mindig fájóan érvényes a kérdés: vajon hogyan épülhet újjá egy ilyen páratlan épület egy ekkora katasztrófa után?

Klímaváltozás és hőszigethatás – Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hőszigethatás következményei is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

Hőség? Riadó! – A felmelegedés egészségügyi hatásai

A klímaváltozás már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen. Itt van a mindennapokban, a szélsőséges időjárásban, a hőingadozásban, a viharokban, az árvizekben és az aszályokban. Gleccserek olvadnak, miközben országnyi területek sivatagosodnak el. Mindezek pedig csak a klímaváltozás közvetlen, azonnali hatásai. 

Főszerepben: a kőfaragás

Hogy miért volt szükség egy filmforgatáson hozzáértő kőszobrász- és kőfaragó csapatra? Aki olvasta Ken Follett világhírű regényét, annak egyértelmű a válasz. Akinek még nem volt alkalma kézbe venni a könyvet, annak legyen elég annyi, hogy a lebilincselő történet fő szála egy katedrális megépítése körül bonyolódik a 12. századi Angliában. 

Otthonos ökotippek jövőépítőknek

Az ember – mióta világ a világ – alkot, épít, hogy védelmet találjon a természet nyers és zabolátlan erőivel szemben. Ez a tevékenység alapvetően járult hozzá a civilizáció fejlődéséhez, azaz hatása messze túlmutat az építészettörténet határain. És korántsem csak azért, mert a civilizációs fejlődés során az otthonosság iránti igény csakhamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, hanem azért, mert amikor a menedék elkezdett otthonná válni, e lassú, évszázadokat átölelő folyamat során az emberi építőtevékenységben mindinkább előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások. 

Reneszánsz történet

Nomen est omen, tartja a mondás. S valóban, ez a történet a messze múltba, a reneszánsz építészet világába nyúlik vissza.